Vízkereszt napján, január 6-án ünnepeljük, hogy a napkeleti bölcsek vagy háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – meglátogatták a gyermek Jézust. A hagyomány szerint ezen napon szedjük le a karácsonyfát is, és számos népszokás kíséretében kezdetét veszi a farsangi időszak. Vízkereszt napján emlékezik meg az egyház Jézus megkeresztelkedéséről a Jordán folyóban, ilyenkor vizet szentelnek, és ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.
Hazánkban a vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Juhász Petra néprajzkutató lapunknak felidézte: a régi időkben szenteltvízzel itatták meg a ház körüli állatokat, hogy ne legyenek betegek. – Az emberek, hogy elkerülje őket a rontás, magukra locsolták a szentelt vizet, és volt, ahol a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon – sorolta. Egyes helyeken, mint mondta, abban a hitben vittek haza a szentelt vízből, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás. Szentelt vizet hintettek a bölcsőre, a menyasszonyi koszorúra és a halott koporsójára is, sőt a kutakba is locsoltak belőle, hogy a vize tiszta maradjon. Szentelt vízzel védekeztek a dögvész és a mérges férgek ellen.
A szakember elmondta: vízkereszt napján is megjósolták az időt. Ha ezen a napon olvad a hó, hosszú lesz a tél, ha esik a hó, akkor korán kitavaszodik. Ha vízkeresztkor nincs csapadék, zivataros lesz a nyár, míg ha esik, a tavasz is csapadékos lesz.
Vízkereszttől a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart a farsang, vagyis a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és a párkeresés, udvarlás időszaka.
Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. Ezeken a napokon a felszabadult mókázásé volt a főszerep, vagy ahogy egyesek mondták, ezek voltak a „fordított világ” napjai. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, a farsangi jelmezek, köszöntők, alakos játékok, de ilyenkor tartották az esküvőket is. A farsanghoz kötődik a mohácsi busójárás is. Az ételek közül tipikusak voltak a húsételek, a kocsonya, a káposzta és a farsangi fánk. Ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák szünetelnek, így ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A maskarás farsangi felvonulás a vigasság utolsó napján, húshagyó kedden zajlott. A hamvazószerdát követő csütörtökön a böjtöt felfüggesztették egy napra, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák a farsangban megfáradt emberek.