2017. november 22., szerda, Cecília napja
Interjú, Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/hazank-kozmuvelodesi-nagyhatalomnak-szamit-2451211/

Hazánk közművelődési nagyhatalomnak számít

Folyamatosan zajlik a kulturális terek megújítása a fővárosban és vidéken
A rendszerváltás óta nem álltunk ilyen jól infrastruktúra-fejlesztésben, közösségi elérésekben, továbbképzésben és szakember-utánpótlásban a kultúra területén – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Múzeumba egy év alatt több mint tízmillióan látogatnak el Magyarországon, ez legutóbb tíz éve, a gazdasági válság előtt volt így. Ám szerinte akkor sem szabad hátradőlni, ha jók a statisztikák.

– Egész évben kultúrával foglalkozik. A nyári szabadsága alatt is volt rá ideje?

– A nyári szabadságot mindig úgy tervezzük meg, hogy a gyermekeink kulturális élményekkel is gyarapodjanak. Főleg, ha határon túli területre megyünk, hiszen ott megerősödik bennük az a gondolat is, hogy a Kárpát-medence egy nagy kulturális egység. Ilyenkor tehát nem állhatom meg, hogy naponta akár több emblematikus kulturális helyszínre el ne látogassunk.

– Szánnak időt, energiát és pénzt kultúrára a magyarok?

– A statisztikáink azt mutatják, hogy nagyon sok ember vesz részt kulturális és közművelődési tevékenységekben. 2010-hez viszonyítva milliókkal többen fogyasztanak minőségi kultúrát Magyarországon. Ez minden területre igaz, de kiemelkedően jól teljesít a világviszonylatban is egyedinek számító magyar közművelődési hálózat. Úgy is lehetne mondani, hogy közművelődési nagyhatalom vagyunk.

– Nagyhatalom?

– Hatezer, közművelődéssel foglalkozó szervezet működik Magyarországon, és szolgáltat nekünk statisztikai adatokat. Ezekből kiderül, hogy 2016-ban, tehát egy év alatt 63 millió ember lépett be valamelyik közművelődési intézménybe. Másrészt tizenháromezer amatőr művészeti együttes működik, és ebben nincsenek benne például a templomi kórusok. Nagyon sok a népművészeti vagy táncegyüttes, amelyeknek fontos szerepe van a hagyományőrzésben és a helyi identitás ápolásában is. Ezért a Csoóri Sándor Alapon keresztül 2,5 milliárd forinttal támogatjuk a zömében vidéki népművészeti együtteseket, és jövőre ezt ötmilliárd forintra növeljük. Ebből sok-sok együttesnek jut pár millió forint tánctáborra, turnékra, fellépésekre, de akár fellépőruhára is.

– Nemrég felélesztették ennek a szakmának a képzését is.

– Már több mint 500 ezer közművelődési továbbképzésen vagyunk túl. A felsőoktatásban is elkezdődött a közművelődési szakma utánpótlása, hiszen közönségszervező szakot indítottunk el hét felsőoktatási intézményben, amelyre 346 hallgatót fel is vettek. Erre szükség van, hiszen egy év alatt több mint tízmillióan vettek részt közösségi rendezvényeken, kézműves-foglalkozásokon, táncházakban vagy egyéb rendezvényeken. 8,1 millióan voltak különböző előadó-művészeti programon, és 7,3 millióan láttak művészeti előadást. Nő azok száma is, akik hétről hétre rendszeresen valamilyen közösségi tevékenységben vesznek részt, ők 350 000-en vannak.

– Akkor számíthatunk arra, hogy még jobb adatokat mér az Eurostat, mint a nyári összegzés, miszerint Magyarország költi a legtöbbet kultúrára az EU tagállamai közül?

– Az Európai Statisztikai Hivatal a kulturális, szabadidős és egyházi tevékenységekre összességében adott állami támogatást mérte, és ebben a mutatóban Magyarország az első helyre került a 28 tagállamból. A költségvetés tervezésekor az elmúlt néhány évben mindig növekedett a kultúrára fordított kormányzati támogatások összege, amit nagyrészt a beruházásoknak köszönhetünk. 2012 óta százmilliárdokat költünk régi kulturális intézmények felújítására, és újakat is építünk. Nem véletlen, hogy nyolc év alatt bő másfélszeresére növekedett a színházlátogatók száma, 2010 előtt 4,5 millió, ma már 7,1 millió jegyet adnak el. Csak az Operában és az Erkel Színházban 450 előadást tartottak tavaly, tehát napi másfél előadást! Ráadásul 1700 kistelepülésen megemeltük a kulturális normatívát, amiből könyvtári és közművelődési tevékenységre költhetnek a falvak. Januártól ezt az évi 1,2 millió forintot még tovább, 1,8 millióra emeljük.

– Járt pajtaszínházi előadáson?

– Amikor elkezdődött a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében, a Teátrumi Társaság által mentorált Pajtaszínház mintaprogram, egy kis Tolna megyei településen jártam. És találkoztam polgármesterekkel, akik azon lelkendeztek, hogy az elindult programnak mennyi pozitív hozadéka van – nemcsak azok számára, akik amatőr színészetre adják a fejüket, hanem az egész közösségnek is. A program sikerét bizonyítja az is, hogy ma már mind a 19 megyében működik.

– Amely főleg az ezer főnél kisebb falvakban sikeres. Miért?

– A kultúra a hátránykompenzálás hatékony eszköze lehet, hiszen minél kevesebb a gazdasági kompetencia, annál jobban kell erősíteni a közösségi aktivitást. Minél több muníciót kell adni az emberek önbecsüléséhez, és ez a kulturális eszközök által jól hasznosul. Ahol sokat dolgoznak az emberek, mert munkaerőhiány van, ott nyilvánvalóan kevesebb energia marad ilyen tevékenységekre. A központi régió – Budapest és Pest megye – alig szív fel kulturális közfoglalkoztatókat, már nincsenek erre fogható érettségizett vagy diplomázott munkanélküliek. A peremterületek felé viszont virágzó aktivitásokat építettünk fel a kulturális közfoglalkoztatottak segítségével.

Fotó: Teknős Miklós

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár

– Folytatják a közfoglalkoztatott programot?

– A programot a Belügyminisztérium koordinálja, és még vizsgálják, hogy milyen formában kellene továbbműködtetni. Egyik elképzelés szerint a közfoglalkoztatott státusban dolgozók 20-30 százalékát át kell vezetni az állami vagy piaci szférába. Az elmúlt három évben a kulturális közfoglalkoztatottak programja a legsikeresebb: több mint 20 százalékuk helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. A munka mellett képzéseket biztosítottunk számukra, mentoráltuk őket, így sokan még a program befejezése előtt kaptak állásajánlatot.

– Két új ágazattal bővítették a művészeti ösztöndíjrendszert, régi szakmai elvárásnak tettek eleget ezzel.

– Fontosnak tartjuk ösztönözni a fiatal művészeket, művészetelméleti szakembereket alkotói pályájuk kezdetén. A kormány azt is belátta, hogy ma már százezer forint nem elég, ezért kétszázezerre emeltük a havi támogatást, amelyet egy ösztöndíjas 12 hónapon keresztül kap, így nem kell addig máshol dolgoznia; ha szerényen is, de meg tud élni belőle. Két új ösztöndíjat is meghirdettünk, az eddigi 107 ösztöndíjas mellé még további húsz kerül így. Még mindig adósai vagyunk az európai kultúrtörténetnek rengeteg olyan írással, feltárandó dokumentummal, amelyeket Magyarországon a 16–17. században hoztak létre európai színvonalon. Ezeknek az értékeknek a feltárását támogatja a Szegedi Kis István-ösztöndíjprogram, amelyet a nemzetközi tudományos erőtérben ismert teológiatudósról neveztünk el. A másik program a nemrég elhunyt Oláh János nevét kapta, melyre szerkesztők pályázhatnak azért, hogy a 21. századi olvasóknak közvetíteni tudják a klasszikus és kortárs irodalmat.

– Melyek a legfontosabb infrastruktúra-fejlesztések, amelyek hamarosan megkezdődnek?

– Folyamatosan zajlik a kulturális terek megújítása a fővárosban és vidéken egyaránt. A kulturális ágazat túlnyomórészt hazai forrásból megvalósuló mintegy 52 nagy projektje jól bizonyítja, hogy a kormány a kulturális alapellátás erősítése végett kiemelten fontosnak tartja az egymásra épülő, átfogó fejlesztéseket. A kulturális ágazat fejlesztési programja és tervei (beleértve a már kormánydöntéssel rendelkező, folyamatban lévő beruházásokat és a döntés-előkészítés fázisában lévő terveket) egyaránt kiterjednek az állami fenntartású nemzeti és a vidéki kulturális intézményekre is. Az országos feladatkörű intézmények között említhető a Magyar Állami Operaház Andrássy úti palotájának rekonstrukciója, az operaház új műhelyházának kialakítása a volt Északi Járműjavító Eiffel-csarnokában, az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciója, a Magyar Nemzeti Múzeum megújítása (első lépésként a Múzeumkert helyreállításával), a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megépítése, továbbá a Budai Vigadó rekonstrukciója, a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenárison, a TIT Budapesti Planetárium állagmegóvása és fejlesztése, valamint a Fonó épületének felújítása. Előkészítés alatt állnak olyan nagy projektek, mint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyének megépítése, az Országos Széchényi Könyvtár rekonstrukciója és könyvtárszakmai megújítása, valamint a Közlekedési Múzeum és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ új helyszínen való megépítése. De meg kell oldanunk a nemzeti levéltár és a Természettudományi Múzeum végleges elhelyezését is. A vidéken megvalósuló kulturális beruházások között legmeghatározóbbak a Modern városok program kulturális fejlesztései (összesen 14 projekt), mint a veszprémi Petőfi Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a debreceni Csokonai Színház, a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár és a szekszárdi Integrált Könyvtár és Levéltár fejlesztése, vagy a szolnoki művésztelep megújítása.

A vidék kulturális életének megújítását szimbolikus értékkel fémjelzi a Nemzeti Művelődési Intézet új épülete, mely a hazai közművelődési hálózatot átfogó intézményt vidéken, a Lakiteleki Népfőiskola beruházásaként építi meg. A Makovecz Imre-program mintegy 18 településen (kis falvakban, mint Kakasd, városokban, mint Makó, valamint a fővárosban) támogatja hazánk e páratlan építészeti munkásságú építésze meg nem valósult terveinek megépítését és az általa tervezett épületek megóvását.

Olyan innovatív, kreatív fejlesztést is támogat a kormány, mint a Modern opera beruházás, amely a hazai operajátszás kínálatát kiegészítve a Budapest Music Centerhez méltó, újszerű kísérlet a fiatalok értő, befogadó közönséggé nevelésére.

Végül egyedülálló kezdeményezésként a kulturális ágazat folyamatosan végzi a Városliget épített és természeti környezetének fejlesztésére egyaránt kiterjedő, egyúttal a kulturális intézményhálózat emblematikus intézményeit (Új Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) megújító, vagy teljesen új intézményt (Magyar Zene Háza, Városligeti Színház) teremtő Liget Budapest projekt megvalósítását, amely Európa legelismertebb nagy projektje lett egy nemzetközi megméretésen. Ennek méltó párja a Pannon Park projekt, amely a fővárosi állatkert eddig is világszínvonalú kínálatát bővíti új, innovatív fejlesztésekkel.

A támogatott vagy tervezett programok jól mutatják azt is, hogy a kulturális ágazat fontosnak tartja és kiemelten kezeli a kultúra teljes spektrumának fejlesztését, hiszen a beruházások a múzeumokra, a könyvtárakra, a levéltárakra, a közösségi művelődési és művészeti intézményekre és a közművelődés, természettudományos ismeretszerzés népszerű intézményeire, az állatkertekre egyaránt kiterjednek.

Hirdetés

Kiemelt

Vita a Soros-tervről, ami van

A migrációs terv mögött Soros György társadalommal és a világgal kapcsolatos víziói állnak, amelyekben erősen támaszkodott Karl Popper liberális filozófus nézeteire.

Poszt-trauma

Nemcsak trollkodik, manipulál is a Momentum

Az új SZDSZ és a kocsmai stílus.

Ujhelyi nagyon meglepődhetett a kérdésére kapott válaszon

A legilletékesebbekhez fordult.

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!