A Magyar Filmakadémia Egyesület elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek filmes sikerei visszaigazolják a jogosságát azoknak az átalakításoknak, amelyek a magyar filmiparban történtek 2010 óta. „A működő rendszerben a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tehetséges embereknek ad lehetőséget a filmkészítésre. A nemzetközi sikerek, elsősorban a Saul fia Oscarja kinyitotta a kapukat a magyar film előtt. A külföldi forgalmazók, a média nyitottabbá, érdeklődőbbé vált a magyar film iránt, és ez nagyobb lehetőségeket jelent a hazai alkotóknak” – fejtette ki Novák Emil.
A Magyar Nemzeti Filmalap összesen 3,1 milliárd forintos támogatásával tavaly tíz egész estés magyar filmet mutattak be a hazai mozik. Közülük ötöt jelöltek a Magyar Filmdíjra: A martfűi rémet (rendező: Sopsits Árpád), a Jutalomjátékot (Edelényi János), a Hurok című mozit (Madarász Isti), a Tiszta szívvelt (Till Attila) és a #Sohavégetnemérőst (Tiszeker Dániel). Novák Emil hangsúlyozta: a magyar filmek nézettsége emelkedő tendenciát mutat, „átlagban lassan túljutottunk a 100 ezren”.
„Vannak problémák a magyar filmszakmában, lezajlottak korszak- és generációváltások, megjelentek bizonyos érdekcsoportok belső feszültségei, de eljött az idő, hogy a viták lenyugodjanak. A filmhét arról szól, hogy örömet szerezzünk a közönségnek” – jegyezte meg az operatőr, rendező.
Mint arról korábban beszámoltunk, a 3. Magyar Filmhét vasárnap nyílik az Uránia Nemzeti Filmszínházban Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas, Testről és lélekről című filmjének díszbemutatójával.
A tavaly bemutatott magyar filmek legjavát egy héten át vetítik a fővárosi Cinema City Aréna moziban, valamint tíz vidéki nagyvárosban: Debrecenben, Kaposvárott, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérváron, Szegeden, Szolnokon, Szombathelyen és Szentendrén. A tavalyi filmhéten 18 kategóriában osztottak ki díjakat, idén már 23 kategóriában adják át a Magyar Filmdíjat, első alkalommal a tévéfilmek alkotóit is elismerik. A Magyar Filmdíjra jelölt alkotások mellett levetítenek további öt dokumentumfilmet, egy válogatást a filmarchívum restaurált, digitalizált filmjeiből, valamint a 100 éve született rendező, Fábri Zoltán két klasszikusát, az 1968-ban készült A Pál utcai fiúkat és az 1976-os Az ötödik pecsétet.