A Magyar PEN Club ’56 és Románia című konferenciája jóval nagyobb jelentőséggel bír, mint egy egyszerű szakmai tanácskozás, hiszen ez lesz az első alkalom, hogy ilyen keretek között találkoznak és idézik fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket az érintettek. Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke kifejtette, hogy 1956 ősze kivételes pillanat volt a magyar–román kapcsolattörténetben. Mint mondta, a magyar társadalom azokban a hetekben nemzetté kovácsolódott, és ebbe a romániai magyarság is beleértendő. A konferencia az 1956-os történések egy-egy fehér foltját tárja fel, hiszen kevesen tudnak arról, hogy Romániá-ban milyen reakciók voltak a budapesti eseményekre, mert még mindig sok az elhallgatás és a kibeszéletlenség – ezt orvosolja a mostani konferencia.
Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész, a konferencia programjának kidolgozója a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a meghívottak többsége, akik résztvevői és alakítói voltak a romániai szervezkedéseknek, korábban talán csak a börtönökben találkozhattak egymással. A szakember hangsúlyozta, hogy ez a konferencia nem csupán fennkölt frázisokban emlékezik meg a magyar forradalom eszméiről, hanem a történteket a maguk mélységében mutatja be, így valóban megrendítő megemlékezés és tapasztalatcsere lesz.
Mint mondta, erre nagy szükség van, hiszen ma még közöttünk élnek azok, akik elmesélhetik mindazt, amiről a történelemkönyvek hallgatnak, és fokozatosan felszámolódnak a nyomai is. Húsz évvel ezelőtt Tófalvi dokumentumfilmet készített a 40. évforduló alkalmából, végiglátogatták a fontosabb politikai börtönöket, például Jilaván jártak, ahol négyemeletnyi mélységben raboskodtak az elítéltek, és jóformán semmiféle feljegyzés vagy naplótöredék nem tanúskodik az ott megélt borzalmakról, mert mindenkit agyonvertek, aki írni mert. A szakember a forgatás alkalmából járt a Duna-deltában is, ahol még akkoriban megtalálhatták az utolsó gulágot és az átnevelő intézetet, ahol az ötvenhatos elítéltek is raboskodtak, de azóta külföldi befektetők felvásárolták azt a területet, és luxusszálloda épül rajta.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy több ezer letartóztatottja volt Romániában is az ’56-os eseményeknek, közülük 1500 személyt el is ítéltek, 14 magyar és 2 román elítéltet pedig kivégeztek. Utóbbiak egyike Teodor Margineanu hadnagy volt, aki szívszorítóan naiv hittel harckocsival indult Kolozsvárra, hogy ott is forradalmat robbantson ki. A nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították, halálra ítélték, és a Szamosújvár melletti erdőben tarkón lőtték. Tófalvi felhívta a figyelmet arra is, hogy Budapesten nyolc erdélyit végeztek ki, például 1957. január 19-én az első kivégzettek egyike, Dudás József mérnök, lapkiadó is erdélyi volt.