Már önmagában időutazás a Balatonakalitól öt kilométerre fekvő Dörgicsére, az Árpád-kori templomromok és tizenkilencedik századi vincellérházak udvarának mesés környezetébe érkezni, a településre, amely magához öleli a látogatót, s amelyből sugárzik az élő közösség együtt gondolkodása. Az Ól Galériába vezet utunk, a két oldalról nyitott, szépen felújított utcafronti házba, ahol történelmünk egyik legsikeresebb időszakába jutunk: a reformkorba, annak is a tóhoz köthető szeletébe, a balatoni gőzhajózás kezdeti éveibe, kortárs festők szemén keresztül. S ha lehet ennek az egykor volt, Füreden összpontosuló szellemi életnek a továbbéléséről beszélni, Veszely Ferenc képtára és annak küldetése bizonyára azok közé tartozik.
Több tucat művész állította ki munkáit a témához illeszkedve, a BP-ART Képzőművészeti Egyesület alkotói. Amint az a civil szervezet életében már hagyomány, egy képet emelt ki a megnyitón Wodianer-Nemessuri Zoltán író, aki úgy látta, Bakos István Kisfaludy című munkája a legjellegzetesebb megragadása a témának. „Nemcsak egy emlékezetes pillanaté, hanem egy egész időszaké. A Badacsony és a tanúhegyek mögött még hajnalodik, a nagy vízen a magyar hajó, vele az egész társadalom halad, a horizont gömbölyű. Mely jelképezi helyünket itthon és a nagyvilágban. A kép a teremtéshez képest az emberi alkotás kicsinységét, de annak erejét és a művészet határtalanságát is megmutatja” – mondta megnyitóbeszédében.
Egy téma megannyi ábrázolásban: Tóth Pitya István festő-grafikus a vonalértékű gőzhajót (képünkön) mutatja meg, Horváth László Xavér panorámaképei az ajtókeretek felett gyönyörködtetnek, a bejáratnál a Dörgicsei panoráma, olajfestmény, fotókockákból összerakott alkotásra emlékeztet, szemben az ajtófélfa fölött elhelyezett a Nyolcas úton hazafelé, narancssárga-szürkéskék jellegzetes balatoni alkonyával.
A hajózás témaköre elvezet az elsüllyedt hajóroncsokig, itt tudjuk meg, hogy a Balatonban „komolyabb” hajó nem süllyedt el baleset miatt. Pálfi Zoltán, az Amphora Búvárklub elnöke arról tájékoztatott a megnyitón, hogy a második világháborúban a németek kiadták, hogy minden hajóval önelsüllyesztést kell végezni, hogy az oroszok ne tudjanak gyorsan átkelni a tavon. „Amikor a front elvonult, a magyarok sorra kiszedték a maradványokat a tó fenekéről. Ellenben repülőgéproncsok szép számmal voltak a tó mélyén, hiszen a keleti frontra tartó német, osztrák, magyar gépek ütközete a Balaton felett zajlott. A dokumentum szerint 400 gép zuhant a vízbe, a kutatók tíz gépet sejtenek még odalent.
A kiállítás fekete-fehér képeken idézi vissza az 1996-ban Balatonföldvártól négy kilométerre talált gép kiemelését is. A Junkers 88G1 éjszakai felderítő vadászgép egyetlen megmaradt példánya ez, a német gépek közül ezen volt radar elsőként. Ma Berlinben tekinthető meg.
Tudományos igényű, hagyományőrző s közben a kortársak összefogásáról valló kiállítás a dörgicsei, mely néhány hétig – szigorú határidő nélkül – látható még.