Az Építészkorzó című közszolgálati sorozat harmadik szezonjának tíz friss, egyenként 25 perces epizódjában Szabó Mihály rendező-operatőr és Csontos János szerkesztő-riporter a változatos hazai helyszíneken túl Erdélybe, sőt Kínába is elkalauzolja a nézőt. A produkció a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzetstratégia Kutatóintézet támogatásával jött létre.
A sétatársak közül Ekler Dezső, a teoretikusként is számottevő jónevű építész azokat a fővárosi és vidéki épületeit mutatja be, amelyekkel nevezetes nagyításelmélete jól illusztrálható. Budai társasháza és az urbanisztikai szempontból is jelentős Margit Palace mellett a korzózás érinti többek között három formabontó vidéki borászatát is: Mezőzomborban, Győrújbaráton és a Somló tövében.
Földes László építész rangos építészdinasztia sarja, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Giergl Kálmán, Györgyi Géza és Györgyi Dénes. Iskola- és óvodatervezéseinek, többek között a Toldi Gimnázium tornacsarnokának a bemutatása mellett érinti a séta az általa tervezett Kemenes Vulkánparkot is Celldömölkön, amely Magyarország legkülönlegesebb geológiai múzeuma.
Hadik András művészettörténész, az Építészeti Múzeum egykori munkatársa Medgyaszay István építészetének egyik legjobb ismerője. Az erdélyi és indiai motívumokból táplálkozó népi-szecessziós építész munkásságát a műsor olyan épületeinek a meglátogatásával idézi meg, mint a rárósmúlyadi és ógyallai templomai, a mosonmagyaróvári iskolája, illetve a soproni és a veszprémi színházai.
Kálmán Ernő, a Magyar Építőművészek Szövetségének egykori elnöke a visegrádi országok építészeti együttműködésének egyik motorja. Építészetében kiemelkedőek az újító szellemű gödöllői és debreceni könyvtárépületei, a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrközpont, illetve a budai Kálvin János-nyugdíjasotthon, amely a sétatárs szoros református kötődését is jól példázza.
Tima Zoltán, a Kossuth tér újjáépítője, a ferihegyi Sky Court díjnyertes tervezője egyúttal a Balaton-felvidéki modern regionális építészet avatott ismerője is. A séta Tihanytól Badacsonyig olyan éttermeket, borozókat és más idegenforgalmi létesítményeket érint, amelyek az ötvenes-hatvanas években világszínvonalat képviseltek; s az építész balatonfenyvesi rendhagyó fekete nyaralójánál fejeződik be.
A geszterédi aranyszablya az egyik legfontosabb honfoglalás kori lelet, amelynek megismertetésére építészeti tervpályázatot is kiírt a Geszterédi Aranyszablya Társaság. A séta nyíregyházi és debreceni építészeket és muzeológusokat megszólaltatva jut el a szabolcsi községbe, ahol az aranyszablya kultusza jegyében idén fesztivált, sőt futóversenyt is rendeztek.
A két erdélyi sétatárs közül Esztány Győző a Kós Károly Egyesülés vándoriskoláját végezte el, s az organikus építészeti irányzat eredményeit honosítja meg a Székelyföldön. A séta borszéki villafelújításával és fürdőépületével indul, érinti a felcsíki lakáscélú csűrhasznosításokat, valamint bemutatja erődszerű csíkmindszenti faluházát és marosvásárhelyi templomát is. A műemléki és városépítész Guttmann Szabolcs nevéhez fűződik az a példaszerű rehabilitáció, amely az európai kulturális főváros címet elnyerő Nagyszebenben valósult meg. A gyakori toronymászással tarkított séta Nagyszeben mellett Kolozsvárott és Medgyesen szemlélteti, milyen lehetőségei vannak Erdélyben a középkori szász és magyar történelmi városrészek újjávarázsolásának.
A távol-keleti epizód három olyan építészeti bravúrnak ered nyomába, amikor magyar építészek Kínában terveztek. Sanghajban Hudec Lászlónak a két világháború közötti épületei ma már egytől egyig műemlékek; a Robert Capa háborús fotói alapján rekonstruált tájerdzsongi középkori skanzenváros magyar építészek közreműködésével újult meg; Zoboki Gábor és Demeter Nóra pedig Sendzsenben tervezett monumentális kultúrpalotát. A nagy távolságokat áthidaló korzózás során Szőcs Géza miniszterelnöki tanácsadó is több ízben megszólalt.
Az évad Csontos Györgyi epizódjával kezdődik pénteken 12.40-kor (ismétlés: M5, hétfő 9.15). Az ózdi munkáskolóniákról szóló építészettörténeti mű társszerzője, egyben a Nemzeti Digitális Archívum és a kohászati skanzen vezető tervezője, a városi múzeum újjáformálója, a fúvógépház és az erőmű megújítója is. Az építészeti séta Marschalkó Béla Velence-telepétől és olvasóegyleti székházától indulva tekinti át az időközben funkcióját vesztett kohászváros egy évszázadát, kilábalási lehetőségeit az építészet jótékony eszközeivel.