– Mitől lesz különleges a 2018-as 12. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál?
– Amikor Philip Astley angol lovastiszt a hétéves háborút követően a Westminster híd mellett körbefuttatta a lovait, artistákat ültetett a hátukra, kialakította a szabványos tizenhárom méteres manézst, a produkciók megtekintéséért pedig belépőjegyeket árult. Innen eredeztetjük a modern cirkuszművészetet Európában. Budapest abban a kivételes helyzetben van, hogy január 8-án, Astley születésnapján kezdődik a cirkuszfesztiválunk, ráadásul idén lesz ennek az eseménynek a 250 éves évfordulója is, ezért az egész európai eseménysorozatot itt indítjuk útjára, a mi rajtpisztolylövésünk lesz az egyéves európai eseménysorozat nyitórendezvénye.
– Hogyhogy Budapest kapta ezt a kitüntető szerepet?
– Ez nagy megtiszteltetés és egyben felelősség is. Ezt a rangot azért kaphattuk meg, mert a magyar cirkuszművészetnek több mint százéves hagyománya van. A világ minden táján, ahol megfordultak a magyar artisták, emlékezetes módon tették le szakmai névjegyüket, amiért minden cirkuszigazgató és artista jó szívvel gondol a magyar cirkuszművészetre. A fesztivál egy héten keresztül tizennégy előadással a kortárs és a klasszikus cirkuszművészet csúcsrendezvénye lesz. Több mint harminc cirkuszigazgató vesz részt az eseményen, és négy földrészről a világ legjobb artistái mutatják be tudásukat. Több világszám nálunk lesz először látható. A Fővárosi Nagycirkusz mellett a Nemzeti Színházban, a Várkert Bazárban és a Hippodromban is lesznek előadások.
– A különböző helyszíneken milyen produkciókat láthat a közönség?
– A pantomim, ami a cirkuszművészethez nagyon közel álló társművészet, valamint a bohócmesterség legjobbjait hívtuk el. A Nemzeti Színházban a Maski Show Team lép majd fel, a Várkert Bazárban a Grand Prix-díjas Méhes Csabáéknak lesz két előadásuk, valamint fellép egy izgalmas kijevi női pantomimcsoport is. A Hippodromban, a Fővárosi Nagycirkusz próbatermében pedig a Hegymegi Máté által rendezett különleges előadást, az Egyenes labirintus címűt tekintheti meg a közönség, amelyet fiatal artisták közreműködésével adnak elő. Ebben legfőképpen a költészet és a cirkuszművészet kapcsolatát feszegetjük és vizsgáljuk.
– Tehát sok kísérletező darabra lehet számítani. Klasszikusabbak, hagyományosabbak is lesznek?
– Ezek útkeresések, amelyek a klasszikus cirkuszművészet mellett új közönségrétegeket szólíthatnak és nyerhetnek meg a cirkuszművészetnek, de a fő vezérvonalunk továbbra is a klasszikus cirkusz marad. Mert nem feledjük, hogy ez az emberi teljesítőképesség határait feszegető, az egymásra figyelésre, egyensúlyra, pontosságra, bizalomra, szorgalomra épülő, az emberi erővel megvalósítható csoda művészete. A fesztiválra ilyen számokból hét előadásnyira valót gyűjtöttünk össze, lesz egy A és egy B versenyprogramunk, valamint egy magyar gála, ahol magyar fiatalok mutatkozhatnak be.
– Késő este költői éjszakát terveznek. Ezt hogyan kell elképzelni?
– A költői éjszakánkba csupa olyan klasszikus műsorszámot válogattunk össze, amelyeknek saját történetük van. Ez este tíz órakor kezdődik, sok zenével, és műfaját tekintve valahol a klasszikus és a kortárs cirkusz között foglal helyet, egyfajta hidat képezve a két stílus között. És azt sem szeretném kihagyni, hogy a nagyszabású zárógálánkon a közönség ismét megtekintheti a győztesek műsorát.