Rengeteg fiatal igyekszik a Balassi Intézet somlói úti épületének könyvtártermébe, piros és zöld pólóikon a címbeli szöveg, angolul. A magyar nyelv különlegességét, misztikumát mindannyian érzik, kíváncsiak, lelkesek és jókedvűek, hisz kedden kezdődik a négyhetes, augusztus 18-ig tartó nyári egyetem, amelyen nemcsak intenzív nyelvi képzésben vesznek részt, hanem vérükké válik a magyar kultúra és a magyarországi életérzés is. 67 diák kezdi el a képzést, akik a világ minden tájáról – Dél-Amerikától Svájcon át Új-Zélandig – érkeztek.
De hogyan oktatják a fiatalokat? Maróti Orsolya, a magyar nyelvi képzésekért és nemzetközi oktatásért felelős főosztályvezető-helyettes lelkesen mondta: ez egy megújuló hagyomány.
– Reméljük, hogy jól szórakoznak közben, délelőttönként négy magyarórájuk van, délutánonként pedig a magyar kultúráról, irodalomról, zenéről, borkultúráról és filmekről szóló előadásokon vehetnek részt.
– A kulturális diplomáciának egy olyan célja is felszínre kerül, ami a hosszú távú tervezést a rövid távú élvezetes tanulással kapcsolja össze. Ezek az emberek, akikkel most megismerkedtünk, öt, tíz vagy tizenöt év múlva Magyarország barátai lesznek – mondta Maróti.
Az egyik csoport stipendium hungaricum ösztöndíjjal tanul, ők nem magyar származásúak, de ősztől a magyar felsőoktatási intézményekben magyar vagy angol képzéseken kezdenek tanulni. Velük az a cél, hogy felfrissítsék nyelvi tudásukat vagy elkezdjék a tanulást. Az intézet ösztöndíjat ad olyan diaszpórabeli másod- és harmadgenerációs magyar fiataloknak is, akik az őseik nyelvét szeretnék tanulni vagy tökéletesíteni, és ezzel a magyarságtudatuk is megerősödik. Lesz néptáncoktatás, városligeti csónakázás, múzeumtúra, elviszik őket a szentendrei skanzenbe, de a Balatonra is.
Daniel 27 éves, Brazíliából érkezett. A Petőfi rádiót hallgatja, és a magyar válogatottnak is szurkol.
– Csirkepaprikás, mákos guba, gulyás, kicsit tudok magyarul – mondja, de pár mondat után angolra váltunk. Megtudjuk, hogy a nagyapja magyar volt, de ez csak három éve derült ki, amikor elhunyt. Távol élt a családtól, és csak az irataiból tudták meg a ,,titkot”. De a magyar származás felvillanyozta Danielt, és családostul kezdték el látogatni a brazíliai magyar közösségeket, ott hallott a programról is.
– Sokan ajánlották, nagyszerű lehetőség, de nemcsak a nyelv érdekel, hanem történelem is. Az ételeket régóta ismerem, mert a nagyanyám sokat tanult a dédnagyanyámtól, gyermekkorom óta magyar ételeket ettünk, de csak később fedeztük fel, hogy ez a magyar konyha – meséli. Csang Su és Vang Ce-hszüan két fiatal kínai lány, ősztől Magyarországon tanulnak közgazdaságot, és nagyon szeretnek itt lenni. Sőt megtudjuk, hogy Kínáig is eljutott a magyar kávékultúra híre.
– Végtelenül kedvesek az emberek, gyönyörű a környezet, főleg a történelmi épületek. A magyar nehéz, de érdekes nyelv. Kína és Magyarország egyre közelebb kerül egymáshoz a selyemút miatt, ezért jó megismerni a magyar kultúrát is.
Tímea szintén 18 éves, Genfből érkezett, orvos szeretne lenni. Magyarul beszélgetünk, noha szabadkozik, hogy nem tud a legjobban, mégis merészen, gördülékenyen meséli a családja történetét. Azért jelentkezett, mert érdekli az ország, amelyért kész volt meghalni a nagyapja, aki részt vett az ’56-os forradalomban, majd Nyugatra szökött.
– A mamám beszél magyarul, kiskoromban már elkezdtem én is tanulni. Nagypapám nem sokat beszélt a forradalomról, de egyszer írnom kellett erről egy dolgozatot, és akkor megeredt a nyelve.
Tímea sem csak a nyelvre kíváncsi, hanem a kultúrára is.
– Szeretnék jobban megtanulni olvasni, beszélni, és minél többet megtudni a magyar történelemről – árulta el.