Láttunk már úgynevezett alulról szerveződő városfejlesztést és sokféle koncepciót arról, miként lehet élhető közteret teremteni kihalt utcákból, terekből. A Bartók Béla út újraélesztése egyike a sikeres „vállalkozásoknak”, ahol szerencsésen találkozott az üzleti érdek a helyi igényekkel és a városvezetés szándékával. Néhány év alatt mondhatni „kinyílt” az addig barátságtalan macskaköves sugárút, galériákkal, kávéházakkal színesedett, és a folyamat az addig sivár forgalmi gócpontot is magával rántotta: most már nem csak a falafeles és a hajnalig nyitva tartó hamburgeres miatt jó a Móriczon megpihenni.
Arról, hogy miként alakult ez a tudatos fejlesztés, a térség egyik kultikus vendéglátóhelyének, Karinthy Frigyes valamikori törzshelyének, a Hadik kávéháznak az alapító-tulajdonosát, Bosznai Tibort kérdeztük meg.
– Ahhoz, hogy a környék fejlesztéséről beszéljünk, száz évet kell visszaugranunk az időben – állapítja meg Bosznai –, amikor még korántsem volt „polgári” környék a Bartók Béla út, és mellékutcái elhagyatott városrészként voltak ismertek. Szentimreváros és Lágymányos igencsak a főváros perifériájának minősült. A Móricz Zsigmond tértől kifelé raktárhelyiségek voltak, ez a szakasz mocsaras vidék volt, a Gellért-hegy innenső oldala pedig szőlőtermő vidék. A Budapesti Műszaki Egyetem idetelepítésével kezdődött el valamiféle kulturális élet, hiszen a diákok számára campust szerettek volna kialakítani, lehetőleg minél távolabb a „bűnös” Pesttől.
Bohémek páholya
Mivel Szent Imre az ifjúság, a tanulás és a tisztaság védőszentje, ilyennek szerették volna pozicionálni a róla elnevezett budai városszeletet. Ekkoriban alakult a Hadik kávéház is, a szomszédos Hadik-laktanyáról elkeresztelve, gondolván, hogy a honvédség majd „benépesíti” a kávézót. A kezdeti koncepció szerint az irodalom, a zene és a képzőművészet is teret kapott a programsorozatban, de nem hozott üzleti sikert, a Hadik többször is üzemeltetőt cserélt.
Valójában a húszas években a pesti bohém alakok ideköltözésével indult be az élet a kávéházban, közöttük Karinthy Frigyes és felesége, Böhm Aranka aktív jelenlétével. Az író és társasága csempészett életet a Hadikba, a „foglalt páholyba”. A Nyugat szerkesztői, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Rejtő Jenő és mindenki, aki a kor irodalmi és szellemi életének meghatározója volt, a Hadikban találkozott. Akkoriban még Horthy Miklós útnak nevezték a sugárutat – a Horthy-villa egyébként a Gellért-hegy oldalában volt –, a szellemi virágkor akkor ért véget, amikor Karinthy a pesti oldalra költözvén a Centrál kávéházba helyezte át a törzshelyét. Ekkortájt fokozatosan kikopott a divatos társaság az újbudai vendéglátóhelyről.
Bartók Béla Boulevard
A második világháború tette tönkre végképp a vendéglőtulajdonosokat, és a kommunista rezsim idején a kávéházkultúra is megszűnt. Legutóbb cipőbolt üzemelt itt, a Bartók Béla út 36.-ban, de működött szatócsbolt is a helyiségben. Újbuda önkormányzatának pályázatára, a Kulturális városközpont tervre reagálva, ebből az állapotból szabadították ki a valamikori kultikus helyet és lényegítették át eredeti funkciójára Bosznaiék a kétszintes, galériás kávézót. Benne rendszeres irodalmi szalont és a szomszédban az underground stílust követő Szatyor bárt valósították meg. Több porta telt meg kulturális tartalommal az útszakaszon az elmúlt tíz évben, ennek köszönhető, hogy ismét a galériák és galériakávézók gócpontja lett a budai sugárút.
A térség újragondolói összefogtak, megalkották a Bartók Béla Boulevard elnevezést, amely franciás könnyedségével a művészet és a bohém városi lét szerethető egyvelegét sugallja. Galériák, vendéglátóhelyek, múzeumok, színházak, antikváriumok és civilek tömörültek egyesületbe, és többek között együtt szervezik meg az Eleven programokat, amelyekkel tavasszal és ősszel jelentkeznek. Amolyan kulturális fesztivál ez, amelyben nagy hangsúlyt kap a dizájn. Az idei hívószó a környezettudatosság és az újrahasznosítás lett, de az irodalom, a zene és a képzőművészet is teret kap a programsorozatban.
Portugál vendégség
Portugália magyar nagykövete és a magyarországi portugál nagykövet lett a védnöke a május 6–8. között zajló Eleven tavasz fesztiválnak, mellettük Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár, a fővárostól pedig Szalay-Bobrovniczky Alexandra vállalta el a védnökséget.
A Hadik homlokzatára hatalmas portugál zászlót húznak majd fel, így a buszon, villamoson utazók figyelmét is felkelti. „A Hadik-terasz köré rendezett kis piacunkon portugál ételeket lehet kóstolni, a kávéházban szervezett kiállítás is a portugál kultúrára fókuszál, és természetesen az irodalmi kínálatban is e nemzet kultúráját hozzuk vissza” – fogalmazott Bosznai.
A dizájnvásárba bekapcsolódott a Gellért Hotel is: egyik dísztermükben színvonalas dizájn- – elsősorban recycling- – termékeket lehet majd vásárolni, amelyeket korábban egy pályázaton választottak ki. Filmvetítések, könyvbemutatók, koncertek is várják az érdeklődőket a Gellért tértől a Gárdonyi téren át egészen a Feneketlen-tóig.
Bosznai Tibor hangsúlyozta, hogy a Bartók Béla Boulevard ötletgazdáinak törekvése hosszú távon akkor tud hiteles lenni, ha azok a szereplők, akik részesei a sugárút és környezete újjáalakításának, összefogva eljuttatják a fővárosiakhoz és a turistákhoz is a hírt, hogy bármikor érdemes idejönni, akár egy teljes napot is eltölteni itt.