A 2015 nyarán Szentbékkállán, a Pegazusban megrendezett Emlékek tava című kiállítás szeptember 18-tól a fővárosba, a Budapest Galériába költözött. A nagyon izgalmas, sokszínű tárlat tizennégy képzőművész (Antal Balázs, Czene Márta, Csáky Marianne, Gruppo Tökmag, Kovács Olívia, Moizer Zsuzsa, Pályi Márk – Fischer Judit, Soós Károly – Sárai Borbála Luca, Szabó Eszter, Szász Lilla, Tibor Zsolt és Vécsei Júlia) Balatonhoz kötődő reflexióit mutatja be, amelyek saját, személyes élményeken alapulnak, mégis olyan kollektív, mindannyiunkban élő emlékeket elevenítenek fel, mint például a nyaralás a nagyszülőknél, a balatoni lángos vagy éppen a Zimmer Freiként ismert, fapados szobakiadás.
A kiállítást kortárs költők Balatonhoz kapcsolódó versei egészítik ki, és sok esetben a szövegek valódi párbeszédbe kezdenek a képzőművészeti alkotásokkal, vagy újabb emléktöredékekkel egészítik ki azokat. Jó példa erre Szőllőssy Balázs verse, amely a sokak által ismert balatonföldvári Kilátó presszó őszi melankó-
liáját örökíti meg.
A képzőművészeti alkotások közül az egyik legizgalmasabb Szabó Eszter sorozata, aki nagyon szellemes módon eladó nyaralók fotóira festi fel a balatoni nyarak jellegzetes alakjait, a kövér asszonyt vagy az egymásra alig figyelő házaspárt. A fiatal képzőművész megoldásai a sajátos montázsmódszernek köszönhetően technikailag is figyelemre méltók, ám erejüket talán leginkább alkotójuk szellemes iróniájának köszönhetik.
A kiállítás másik kiemelkedő darabja Pályi Márk Fischer Judit festővel készített naplófüzet-installációja. A szövegben Kosztolányi Dezső és Csáth Géza fiatalkori szerelmének, Lányi Heddának a naplórészletei és egy ma élő, 2003-ban tizenöt éves lány SMS-ei, e-mailjei, jegyzetei keverednek egymással, és alkotnak szinte homogén, összeolvasható írásos anyagot. A két lány érzelemvilága, helyzete, az életüket befolyásoló események ugyanis annyira szorosan kapcsolódnak, hogy a bennük ennek kapcsán megfogalmazódó mondatok sokszor gyakorlatilag szó szerint fedik egymást. Az izgalmas napló szövegeit Pályi Márk írta, a füzetet pedig Fischer Judit alkotta meg.
Az Emlékek tava című kiállításon láthatunk még többek között hulahoppkarikákból álló térkompozíciót és egy, a régi Kádár-villában készült mozgókép- és belsőépítészeti installációt is.
A színes kiállításanyag kapcsán a szemlélőben felmerül a kérdés: mitől meghatározó egy élmény, miért éppen ezek a jelenetek, mondattöredékek, hangulatok maradtak meg az alkotókban, és hogy ezek az emlékek később hogyan hatottak rájuk, mennyire figyelhető meg esetükben az emlékezés identitásformáló hatása? Az mindenesetre biztosan megállapítható, hogy a kiállításon részt vevő fiatal alkotók generációjának gyerekkori emlékeiből összeáll az a kép, ami a rendszerváltás környékének balatoni nyaralásait jellemezte, és amire nagyon szívesen emlékeznek még azok is, akik a határnyitás után inkább valamelyik közeli tengerpartot részesítik előnyben.