Bodnár István író-újságíró A kulisszák mögött című kötetében egybegyűjtötte azokat a cikkeit és interjúit, amelyeket szűkebben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz és a Vidor fesztiválhoz (a Vidámság és derű országos seregszemléje) köthetőn, tágabb értelemben pedig szinte az összes fontosabb, Nyíregyházára ellátogató színházi személy kapcsán írt.
A kötet nagyon eklektikus, lehet, hogy egy erős szerkesztői kéz (és egy jó korrektor) nem ártott volna. A szövegek gerincét az interjúk adják, amelyekben a szerző hol hosszabban, hol egészen meglepő rövidséggel beszélget színészeinkkel. A teljesség igénye nélkül a közel ötvenfős névsor: Cserhalmi György, Dörner György, Eperjes Károly, Eszenyi Enikő, Esztergályos Cecília, Für Anikó, Kovács István, Mikó István, Nagy-Kálózy Eszter, Ónodi Eszter, Koltai Róbert, Csányi Sándor, Hegedűs D. Géza, Halász Judit, Rékasi Károly, Tolnay Klári, Zenthe Ferenc, Pécsi Ildikó, Sztankay István és még sokan mások.
Bodnár István az interjúk felvezetői szerint igen huncut személy, ugyanakkor nagy tisztelője a művészeknek, lenyűgöző módon ismeri a színészek munkásságát, családi hátterét, sokszor személyes ismeretségben is van egyik-másik előadóval, és igazi úriember módjára a férfiszínészeket mindig nőket megigéző lovagoknak, a színésznőket pedig szépnek és csábosnak írja le. (Gyakran érdeklődik arról is, főleg a férfiszínészeknél, hogy kínálkoztak-e fel nekik nők a karrierjük során.) Mégsem lépi át a bizalmaskodás határát, megtartja az illő tiszteletet, sőt néha túl is hangsúlyozza azt (Tony Curtis kapcsán például: „Megleshettük, hogyan is viselkedik egy világsztár. Tony kiragyogott közülünk, a nép egyszerű gyermekei közül”).
Az interjúk, bár a bulvár határán egyensúlyoznak, sosem lesznek igazán bulvárosak, és pontosan kielégítik a mindenkiben meglévő kíváncsiságot, amit a színészek magánéletével kapcsolatban érez. Mert fontos a krédó is persze (az is szóba kerül), de fontos, hogy mint érzi magát a művész, milyen a viszonya a párjával, mit gondol a gyerekeiről, szüleiről, és – ez viszont kivétel nélkül minden interjúban megjelenik – mit gondol Nyíregyházáról.
Ezzel el is érkeztünk a lényeghez. Ennek a kötetnek a legszebb vonása éppen a lokálpatriotizmusa. Bodnár István annyi szeretettel beszél Nyíregyházáról és olyan csavarosan kérdez, hogy végül ugyanennyi szeretettel beszélteti interjúalanyait is a városról és környékéről, hogy azt tanítani lehetne. Kívül-belül ismeri a várost, a múltját, a jelenét, aggódó szeretettel figyeli minden történését, és el tudja érni, hogy a megszólaló művészek is beszéljenek Nyíregyházáról, a városhoz kötődő élményeikről, kalandokról, humoros eseményekről. Mert van helye bőven a nevetésnek (elvégre a borítón a Vidor fesztivál hirdetése is látszik), a népszerűséggel kapcsolatos történeteknek, a szabadtéri színházzal kapcsolatos eseményeknek is. Zenészek, karnagyok szólalnak meg, írókat alakító színészek beszélnek, idős és kezdő művészekkel beszélget a szerző – és mindenkivel tulajdonképpen a városról, a város kulturális életéről, színházáról.
A nyíregyháziak számára tehát nagyon fontos mű készült, hiánypótló kiadvány, de az ország más területein és városaiban lakó olvasók is haszonnal lapozgathatják, mert a sok, színészekkel kapcsolatos érdekesség mellett azt is láthatják, milyen az, amikor valaki együtt lélegzik szűkebb pátriájával.
Bodnár István: A kulisszák mögött. Örökségünk Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2017.