Benedek Zsuzsi 2007 óta rendszeresen írt a magyar nyelvről a Dél-amerikai Magyar Hírlapnak. Ezekből a cikkekből készült a válogatás, amelyet egy szintén nyelvi határhelyzetben lévő kiadó, a dél-erdélyi Corvin gondozott. Ez jelképes is, hiszen a dél-amerikai diaszpóra nyelvi változásai, az idegen hatás beférkőzése hátborzongatóan hasonlóan zajlik a dél-erdélyi szórványban is.
Egyfajta szójáték az egész könyv, de a legjobb értelemben. Azt a szerző is leszögezi, hogy nem nyelvészkedik, a hasonló tövű szavakat csak a hangzásuk vagy az általuk felidézett kép, fogalom miatt használja az eszmefuttatásaiban, és így működnek is.
Különösen az idiómák, tehát a szólások, a mondások kötik le a szerző figyelmét, ezekből szervezi a szövegei nagy részét, és még egy magyarországi magyar is rácsodálkozhat erre a gondolatpezsdítő nyelvi játékra, ami a leleményes nyelvoktatás jó példája. Pár írásban azt is összehasonlítja, hogyan hat a spanyol nyelv a kinti magyarra, milyen szerkezetek jelennek meg a nyelvben.
Argentínában körülbelül 40-50 ezer magyar származású ember él, a többségük Buenos Airesben. Három nagy hullámban érkeztek a dél-amerikai országba, az első világháború, majd a második világháború közben, és az ’56-os forradalom leverése után.
Az egyesületeik és a cserkészet tartotta életben a magyar közösséget. Hatvan éve működik egy hétvégi magyar iskola is, a Zrinyi Ifjúsági Kör. Gyermekkorában Benedek Zsuzsi is ide járt, most pedig itt tanít magyarra – és nemcsak nyelvre, hanem történelemre, kultúrára, egyszóval mindenre – körülbelül hatvan gyermeket.
Benedek Zsuzsi nem nyelvész, ám évtizedek óta fáradhatatlanul tanít. Megérteti a gyermekekkel, hogy nyelvükben hordozzák az önazonosságukat is, ezért mindennél fontosabb, hogy megtanuljanak szépen szólni magyarul. ,,A harmad- és negyedgenerációs gyermekek még beszélnek magyarul. Igaz, hogy hibásan, a spanyol nyelv hatásával, de beszélnek magyarul” – írja. Ez is egy kis győzelem. A digitális világ sokat segíthet ezen, a szerző jó pár javaslattal is előáll, hogy orvosolni lehessen a hiányosságokat.
Tiszteletre méltó az a küzdelem, amit Benedek Zsuzsi és a hozzá hasonló, elszánt és lelkes tanárok vívnak azért, hogy magyarrá neveljék a gyermekeket, 14 ezer kilométerre a szülőhazától.
Benedek Zsuzsi: Az Óperenciás-tengeren is túl. Gondolatok a magyar nyelvről. Corvin Kiadó, Déva, 2017.