Miskolcon másfél évtizede minden esztendőben új rendezésben és más-más szereposztásban színre vitték A kékszakállú herceg várát, idén azonban gondoltak egy merészet, és ígéretük szerint egy gigaprodukciót hoznak létre: egyetlen esten láthatja a közönség Bartók mindhárom színpadi művét.
Az ötórás műsor tiszta játékideje több mint három óra. Először A fából faragott királyfit játsszák, majd félóra szünet után A csodálatos mandarint, ezt egyórás vacsoraszünet követi, majd A kékszakállú herceg vára kerül színre, és rövid szünet után ismét A fából faragott királyfi egy új értelmezésben.
A Bartók-maraton helyszíne a miskolci jégcsarnok lesz, ahova nem építenek be egy hagyományos operaszínpadot, hanem kihasználják a tér adottságait és arénaszínpadra tervezik az előadást.
Ez jelentősen befolyásolja a produkció látványvilágát, nemcsak azért, mert képként a közönség is részévé válik, hiszen a néző az előadás közben látja a szemben ülőket is, hanem ez a tér eleve kizárja azt, hogy klasszikus operai díszletelemeket használjanak.
Izgalmas ötlettel állt elő az alkotócsapat: az arénaszínpadon egy egységes homokfelületet hoznak létre – ehhez 130 tonna homokot használnak –, ebből különböző színű fényekkel megvilágított elemek emelkednek ki, amelyek kitágítják az asszociációs lehetőségeket, hol hidat képeznek, hol egy nagyvárosi közeget teremtenek, hol egy divatbemutató kifutójává alakulnak, vagy egy darabjaira hullt világ széttöredezett emlékeivé lényegülnek.
M. Tóth Géza rendező elmondta, az alkotói koncepciója Kesselyák ötleteihez igazodva azon alapul, hogy az így létrejött tetralógia az egész életen átívelő formát kapjon úgy, hogy közben az őselemek – például a föld (A fából faragott királyfi), a tűz (A csodálatos mandarin), vagy a zene légiessége és spiritualitása által a levegő – is megjelennek.
Ezt erősíti a különleges látvány, amelyben a vetített képek és fények hatására mintha maga a homok kelne életre, „a közönség nemcsak látja, hanem érzi is a világ változását” – fogalmazott a rendező.
Szerinte Bartók három színpadi művében nemcsak az a közös, hogy a férfi és a nő viszonyát ragadja meg, hanem egyszerre láttatja az emberi kapcsolatok kettősségét, a teljességre törekvést, az egésszé válás vágyát és a szilánkokra törés, a darabokra hullás drámáját, és az ő rendezésében ezekben a férfi történetekben áttevődik a hangsúly a női szemszögre.
Ez a női szemszög a zenei megvalósításban is hangsúlyos marad, hiszen a maratonon női karmester vezényel majd, Okszana Liniv.
A június 11-én színre kerülő tetralógia non plus ultra szereposztást alkalmaz, a legjelentősebb fiatal tehetségek és a szakma doyenjei lépnek színre, miközben a maratoni megpróbáltatáson a kísérletező kedvű, kiváló színvonalú játéka mellett a nyitott habitusáról is ismert Pannon Filharmonikusok lesz hallható.