2017. május 1., hétfő, Fülöp, Jakab napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/az-igaz-emberseg-kulcsa-az-onfelaldozas-kepessege-1457788/

Az igaz emberség kulcsa az önfeláldozás képessége

Életműve elismeréseként március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetését vehette át Vető Miklós filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora, a Francia Katolikus Akadémia tagja. A filozófussal az emberségről, a szabadságról és a szeretetről beszélgettünk.

Vető Miklós a legjelentősebb kortárs magyar anyanyelvű filozófus, aki mind keresztény hite, mind tudásának alapossága miatt széles körben megbecsülésnek örvend. Kutatásaiban olyan szerzőkkel foglalkozik részletesen, mint például Gabriel Marcel, Francois Fénelon, Simone Weil, Alfred North Whitehead, vagy a kortárs francia filozófia legkiemelkedőbb alakja, Jean-Luc Marion. Írt a francia misztikus, Pierre de Bérulle műveiről is, valamint visszatérően a német idealizmusról, és több kötetet szentelt Johann Gottlieb Fichte filozófiájának is. Az akarat születése, a filozófia és a vallás kapcsolata, a teremtő Isten, a metafizika kortárs újrafogalmazása olyan témák, amelyek könyveiben előtérbe kerülnek.

A filozófusprofesszort arra kértük, hogy a bőséges témakörök közül válasszon néhányat, és mutassa be olvasóinknak is ezzel kapcsolatos felismeréseit. Az emberiséget foglalkoztató kérdések közt is első helyen az önmagunkra irányuló reflexió áll. Arisztotelész az embert „gondolkodó élőlénynek” nevezte. Az ember élő és érző lény, akit azonban a gondolkodás megkülönböztet a többi élő és érző lénytől, az állatoktól. Ez a definíció mégis elégtelen. „A gondolkodás végső soron olyan képesség, amelyet meg lehet magyarázni a biológiai és pszichológiai adottságokból, ezért nem alapozhatja meg az ember radikális különbözőségét az állatoktól.

Forrás: M. Tóth Andrea

Az ember olyan lény, aki nem csupán a természetéből és az adottságaiból magyarázható meg. Képes megszakítani a körülmények és okok láncsorát, képes újat alkotni: sőt ez talán a legigazabb hivatása. És képes – ez is misztérium! – szembefordulni saját érdekeivel. Ez a »képesség« a szabadság, az, ami a legsajátosabb az emberben. A szabadság teszi az embert emberré, és a szabadság az alapja annak, ami a legfontosabb benne: a szeretet” – véli Vető Miklós.

A bölcselet először Leibniz által megfogalmazott kérdésére – „Miért van egyáltalán bármi is, miért nincs sokkal inkább a semmi?” – Vető Miklós szerint a válasz csak az lehet, hogy ez a világ csakis mástól eredhet, nem önmagától. „Olyan mástól, akinél minden kérdezés megáll, mert Neki nincs szüksége rákérdeznie a honnan és miért valóságára. Olyan Másiknál, aki önmaga eredete, így képes arra, hogy más létezőket hozzon létre.

Aki azonban valamit tesz valaki másért, az szereti ezt a másikat. A világ véges lényeit tehát szabadon és szeretetből okozza a Végtelen Másik. Ezt a Végtelen Másikat pedig Teremtő Istennek nevezzük” – hangsúlyozza a filozófus.

Vető Miklós pályája legcsodálatosabb jelenségének az emberi önfeláldozást mondja: „Emberi természetünk része, hogy amit megszerzünk, meg is tartjuk magunknak. Az erről való lemondás, az odafordulás a másikhoz: az igazi szerelem. A filozófusi hivatás legnagyobb misztériuma ennek a lemondó, önfeláldozó szerelemnek a felfedezése és gyakorlása a másik javára, mert ezáltal valósítjuk meg igaz emberségünket.”

A professzor március 15-én a kortárs keresztény filozófiai gondolkodás nemzetközileg is nagyra becsült képviselőjeként végzett nagy hatású tudományos és oktatói munkája, maradandó értéket képviselő életműve elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült.

Vető Miklós 1956-ban a szegedi egyetem hallgatója volt, a forradalom leverését követően figyelmeztették, hogy kiemelt szerepe miatt halálbüntetés várhat rá. Ezért, mint sokan, ő is elmenekült az országból, és Párizsban telepedett le. Vető Miklós egyetemi tanárként tanított az Egyesült Államok Yale Egyetemén, majd francia nyelvű afrikai országokban. Végül a Poitiers-i Egyetem professzoraként dolgozott évtizedeken át.

Az 1980-as évek óta gyakran hazajár Magyarországra, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának fogadta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorátust adományozott neki, és tavaly, a 80. születésnapjára nemzetközi konferenciát szervezett a tiszteletére. Tizenkilenc önálló kötete a francia, angol, német, portugál és japán fordításokkal együtt mintegy harminc kiadványt jelent.

Kiemelt

Hősök terén

1957. május elseje van, ellepi a Hősök terét az élet, először közvetít a tévé is, riporter Kovalik Károly és Szepesi György, balhátvéd Kádár János.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!