A Jászokban nem csak őseikre emlékeznek és önazonosságuk rejtelmeibe térnek vissza. Mihályi Gábor rendező, koreográfus úgy véli, hogy a darab egyedien ötvözi a jelenkori hagyományos és kortárs művészetet, szabadon szól a tánc, a zene, a költészet és a vizuális művészet eszközeivel a jászokról és azon túl az általános emberiről is.
A 104 fős, nagyszabású előadásban részt vesznek a Magyar Állami Népi Együttes táncművészei és a Jászság Népi Együttes, de több zenekar és énekes – Hírvivők Ensemble, a Jászok vegyeskar, a Cantate Nobis Énekegyüttes, a Déryné Vegyeskar, a Palotásy János Vegyeskar és a Székely Mihály Kórus tagjai – is fellép. A darab zenéjét Melis László Erkel Ferenc-díjas zeneszerző szerezte 2015-ben, akinek több műve foglalkozik más népek történetének, kultúrájának, önazonosságának zenei megjelenítésével. Ráadásul a darabhoz idős, jász arcvonásokkal bíró embereket is toboroztak, akik a szó szoros értelmében arcukat adják a látványvilághoz a Bölcsek szerepében.
A Jászok 14 jelenetében ballada, opera, kórusmű, népzene ötvöződik – Soós Andrea producer elmondta, hogy nagyjából másfél éve körvonalazódtak a darab tervei, a költségvetéshez pedig főleg a Jászságból elszármazott vállalkozóktól kértek és kaptak támogatást, de ugyanígy a jászberényi önkormányzat és tizennyolc jász település is hozzájárult, amint a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is.
A jelmezek Szűcs Edit tervei alapján készültek, ő a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textil Tanszékének egyetemi docense, iparművész, aki a Saul fia című film jelmezeit is tervezte. A szöveget Várszegi Tibor, a Malom Film-Színház művészeti vezetője és Veszeli Gyöngyi szövegíró alkotta, aki a magyar hagyaték újraírásából származó szövegeit A világosság világa címmel gyűjtötte össze, amely alapján eddig számos elméleti és egy színházi előadás született.
A Jászokban a nép kalandos történetét ismerjük meg, nyomon követhetjük őket a feltételezett őshazájuktól, Kelet-Perzsiától a Kaukázus hegyein és a mai Moldván át a Magyar Királyságba. Majd tovább az emlékek és a képzelet szellemi útján, amely új hazájukba telepedésüktől, megkeresztelkedésükön, nyelvük, ősi hiedelmeik, szokásaik elvesztésén, önmegváltásukon át napjainkig vezet.
Az előadás egy család hét nemzedékének történetét mutatja be, főszereplője pedig egy mai fiatal pár, akiknek múltjuk, őseik világa tárul fel a színpadon. Ez a mikrokozmosz tágul ki az egész jász nép történetévé, így egyesül és hat egymásra az egyéni és az egyetemes, a magán- és a közélet, a szent és a profán. A hét nemzedéket hét főszereplő testesíti meg, akik közül a Bölcsek a jászok múltját idézik fel, a gyermekek pedig a jövőjüket sejtetik. Az előadásban egy élő közösség mindennapi élete, öröme, bánata, leveretése és újrakezdése, az emberi kapcsolatok, a szertartások, a hit fontossága bontakozik ki. A tér- és idősíkok hol drámaian, hol játékosan változó spektrumán keresztül jut el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
A darabot június 3-ától 11-éig minden nap előadják 20:30-tól Jászberényben, szeptember 14-én pedig Budapesten, a Müpában is láthatják az érdeklődők.