2018. január 23., kedd, Zelma, Rajmund napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/a-wass-akarat-2652052/

A Wass-akarat

Száztíz éve született A funtineli boszorkány írója
Háborús bűnös, századrangú lektűríró, fasiszta és a többi szóvirág – akinek ez jut eszébe a 110 éve, az erdélyi Válaszúton 1908. január nyolcadikán született Wass Albertről, az ne olvassa tovább ezt a cikket. Egyik vádaskodást sem szándékozom itt megcáfolni – megtették ezt már mások helyettem –, hanem egyet, talán író esetében a legfájóbb vádat, mégsem ártana tisztázni.

Amikor kiművelt emberfők összehajolnak, és a sok beszédtéma között az irodalomról kezdenek el vitatkozni, mindig szóba kerül a miért nem olvasnak a fiatalok örökké visszatérő motívuma, és hogy hogyan lehetne őket mégis rávenni arra, hogy könyvet ragadjanak.

Ekkor húzzák elő a Harry Potter-kártyát, mondván, az közérthető, tiszta és egy érdekes, varázslatos világba vezeti a zsenge ifjút, aki pár év múlva már a Száz év magányt forgatja lelkesen. Nekem ez kimaradt, ellenben Wass Albert életműve – a fekete borítós, marosvásárhelyi kiadás – vezetett be az irodalomba.

Száztíz éve született a Funtineli boszorkány írója

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Száztíz éve született a Funtineli boszorkány írója

Megjegyzem: úgy, hogy ő egy sokkal varázslatosabb világról, Erdélyről, annak rézveretes, egyszer dicső, más­szor tragikus történelméről, természeti szépségeiről és egyszerű embereiről – magyarokról és románokról egyaránt – írt több tucat könyvet, amelyek között vannak egészen kiválóak, mint A funtineli boszorkány, a Kard és kasza, a Farkasverem, az Elvásik a veres csillag, a Se szentek, se hősök és így tovább; meg a teljesen átlagosak, feledhetőek, ahogy minden más író esetében is.

A többi írónak a kevésbé sikerült műveit is elnézik, talán néha megemlítik, mint egy kínos rokont, ám neki soha sem felejtik el, és ez alapján akarják megítélni az egész irodalmi teljesítményét. Hogy miért? Egészen egyszerűen azért, mert könyveiben amellett, hogy kalandos világokba kalauzol – a Mezőség babonás világába vagy a vadregényes Kárpátokba –, olyan értékeket közvetít, mint a hazaszeretet, őseink tisztelete, a nemzeti önazonosságunk fontossága és a magyarság összetartozása, hogy csak a fontosabbakat említsem. Ezt pedig egyes kurzusok, rendszerek – a kommunisták vagy az egyik utódállam – nem nézték jó szemmel, sőt, mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék és betiltsák.

Azért sem nézik el neki, mert kultuszát nem az irodalomtudósok köre teremtette meg, nem a kánon mondta ki, hogy jó és érdemes Wass Albertet olvasni, hanem az olvasók – és ennél nagyobb bűnt el sem képzelhetnek a hivatásos ítészek. Mert miért baj az, hogy A funtineli boszorkány került be a 12 legnépszerűbb magyar regény közé? Az adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza pedig az első ötven között szerepel igen előkelő helyen.
Tényleg jobb volna, ha a fiatalok a marketinges boszorkánykonyhák mélyén karakterszámra és jelenetre pontosan kiszámolt „sikerirodalmat” olvasnák, egy kis fantasy-s giccsel megspékelve? Egyesek azt sem vették jó néven, hogy az utóbbi évtizedben határon innen és azon túl is egyre több szobrot, emléktáblát avattak az emlékére, a világ első köztéri Wass Albert-szobrát pedig Bonyhádon állították fel 2005 januárjában, a születésnapján.

Kultusza pedig azért van, mert az olvasók nemcsak a műveit szerették, hanem a karakterét is. Wass Albertnek hányatott élete során mindvégig megmaradt a küldetéstudata, és bár egy kilátástalan és szomorú küzdelem jutott osztályrészéül, Erdély szószólója akart lenni a messzi Nyugaton, ám ez semmi eredménnyel nem kecsegtetett. Honfitársainak mégis azt üzente, hogy sosem szabad lemondani a szülőföldünkről, és ez a kérlelhetetlen Wass-akarat hajtotta, az a hazafiúi szenvedély, amellyel felkiáltott: Adjátok vissza a hegyeimet!

A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egykori fiatal csillaga 1998-ban halt meg floridai otthonában. Nemcsak a szülőföldjétől távol, hanem a magyar irodalom peremén is. Ám az igazi értékek mindig hazatalálnak.

Kiemelt

Cottbusban nem viselik el a bevándorlókat

Újra ellentétbe kerültek egymással a hétvégén a németek és az idegenek az egykori NDK-hoz tartozó Cottbusban – számolt be róla a tegnapi német sajtó.

Poszt-trauma

Ordas hazugság a holland sajtóban a magyar oktatásról

Szerintük funkcionális analfabéták a magyar diákok.

Ungár elszabadult

Pártmegbízás vagy önmegvalósítás a trollkodás?

Zavarta a terrorgyanús afgán migránst a kereszt, levette a német bíróság

Ez így korrekt Európában.

Fodor Gáborék meghökkentő közleménye

Üzenet jött a mikroszkóp alól.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!