2017. június 24., szombat, Iván napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/a-harmadikutas-festo-1840258/

A harmadikutas festő

Gerzson Pál emlékkiállítása július 31-ig látogatható a Pesti Vigadóban

Milyen egy Berzsenyi Dániel-vers? Olyan, mint Gerzson Pál (1931–2008) egyik festménye. És milyen a festmény? Olyan, mint egy Berzsenyi-vers. Ha megnézik a csaknem tíz éve elhunyt remek festőművész emléktárlatát, rájönnek, hogy nem is körmönfont az előbbi mondat. Festészetét a pannon derű, az önálló, eredeti formanyelv jellemzi és mintha minden igaz volna látomásos stílusára, amit Hamvas Béla írt a délnyugati magyar géniuszról.

A megnyitón a mellettem álló hölgy azt súgta az ismerősének: Hú, ezeket otthon is a falra akasztanám! Elgondolkodtam, hogy ennél jobban nem is lehetne megdicsérni egy kortárs festőt, mert valljuk be, láttunk már olyan tárlatot, ahonnan semmit sem vinnénk haza, még a garázs falára sem.

Forrás: Mirkó István

A művész stílusát úgy lehetne meghatározni, hogy már már nem figurális, de még nem absztrakt

Gerzson Pál Baranya megyében született, a XX. század második felének eredeti, formateremtő festője volt. Stílusát úgy lehetne meghatározni, hogy már nem figurális, de még nem absztrakt. Tágabb szülőföldjének, a Dunántúlnak színei és formái ejtették rabul, és persze megihlette Szigliget, az irodalom és a zene is. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott, a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik alapítója volt, az MMA posztumusz tiszteleti tagjának választotta.

Az emléktárlaton főleg az olajfestményeit és akvarelljeit állították ki, a nagy méretű vásznait is, amelyek közül sokat otthon őriz a család, és ritkán láthatók. Van, amelyik festmény cím nélkül függ a falon, a kisebb vázlatok és piszkozatok a műhelymunkát szemléltetik, mert be szeretnék mutatni egy festmény, egy nagyobb léptékű mű kezdeteit, a gondolatok és kísérletezések időszakát. A katalógusban olyan képei is szerepelnek, amelyeket nem állítottak ki, és azért különleges a kiadvány, mert tanítványai és barátai írtak rövid, esszészerű sorokat róla és munkáiról.

Érdemes megnézni a Szigliget csodái című sorozatot, Gerzson Pál a nagy vásznakon remekel igazán, és sok festményén felfedezhetjük az antropomorfizált – magyarán emberi tulajdonságokkal felruházott – táj és természet vonásait. De kedvenceim a Berzsenyi Dániel verseinek hangulatára festett képek: kivételes szellemi összhang két magyar művész között.

Feledy Balázs művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy azért jók Gerzson Pál Berzsenyi-képei, mert nem illusztrálja a verseket, nem a sorokat próbálja megfesteni, hanem a hangulatukat és az életérzésüket. Arra a kérdésre, hogy hová lehetne sorolni a stílusa alapján, Feledy Balázs kijelentette ,,ő egyéni, egy harmadik utat jár, nem is figurális és nem teljesen absztrakt, erről sokat vitatkoznak a kritikusai. Határeset. Aki érzékeny, nyitott szemmel áll a képei előtt észreveszi, hogy egy önálló művészi nyelvet megteremtő festő, ami nagyon eredeti és ritka a kortárs magyar művészetben.”

A kiállítás július 31-ig látogatható.

Hirdetés

Kiemelt

Aleksandar Vucic: Szerbia a bátrak hazája

A beiktatáson részt vevő Orbán Viktor arra a kérdésre, milyen tanácsokat adna Vucicnak kijelentette: a szerb elnöknek nincs szüksége tanácsokra.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!