2018. január 18., csütörtök, Piroska napja
Interjú, Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/a-bestialitas-filozofiaja-2669179/

A bestialitás filozófiája

Január 25-én mutatják be a Léderer-ügy nyomán készült filmet
„Részben a mindent átható szenvedély érdekelt, amely érzelmileg és érzékileg túlfűtötté teszi a történetet, de a végtelen emberi ostobaság is: a kapzsiság és egymás folyamatos elárulása” – mondja Szász János filmrendező, amikor arról kérdezzük, miért választotta a Léderer-ügyet a legújabb filmje tárgyául. A hentes, a kurva és a félszemű ugyanis a két világháború között megesett brutális gyilkosság története, amelyben a kegyvesztett félszemű csendőrtiszt prostituált feleségével kihasználja, majd kíméletlenül meggyilkolja a jómódú hentest.

– A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál fődíját elhozó, Kristóf Ágota regényéből született A nagy füzet (2013) után úgy nyilatkozott nekem, hogy kicsit elfordul a brutalitástól, valamivel könnyebb és a jelenhez kapcsolódó témához nyúl. A Léderer-ügy azonban kíméletlenségével is kiemelkedik eddigi munkái közül.
– Kristóf Ágota regényének megfilmesítése után úgy éreztem, hogy bizonyos dolgokhoz érdemes kísérletezőbben hozzányúlni. És ez éppen az emberi brutalitás, amely ugyan nagyon távol van tőlem, de hozzánk, ahol élünk, nagyon is közel. Egyébként régi tervem ez a film, még a főiskoláig nyúlik vissza, és úgy alakult, hogy négy éve Bodzsár István producerrel elkezdtünk beszélgetni a közös munkákról. Akkor merült fel ismét a Léderer-ügy. Noha a téma nem könnyed, mégis mainak tekinthető, hiszen örök érvényű jelenségekről beszél.

Fotó: Bach Máté

Szász János rendező azt vizsgálja, meddig képes elmenni az ember a másik elárulásában

– Mi foglalkoztatta a két világháború közötti gyilkosság történetében?
– Az egyik a mindent elemésztő szenvedély, amely igazából a hentest, Kodelkát (Hegedűs D. Géza) jellemzi. Tudja, hogy bele fog pusztulni, de nem tud letenni arról, hogy megszerezze a nőt. (Bartók A csodálatos mandarinja is mindig eszembe jut a történetről, ahol szintén a nő vonzereje tartja fogva a férfit. Hiába, hogy a három futtató kidobja az ablakon, megfojtja, ő újra és újra életre kel.) Úgy láttam, hogy klasszikus a történet kora is – a két világháború között vagyunk –, és a téma is: nevezetesen az ember végtelen ostobasága. A butaság, a kapzsiság és egymás folyamatos elárulása. Nagyon jelen vannak, velünk élnek ezek a hajlamok. Olyan bestiális a bűn ebben a gyilkosságban, hogy felkeltette az érdeklődésemet: meddig képes elmenni az ember a másik elárulásában? Nem az emberi természet vidámabbik oldaláról szól, inkább a sötétebbikről. Ugyanakkor az is nagyon fontos volt nekem, hogy érzelmileg és érzékileg erősen túlfűtött történetről van szó.

– Miért esett Hegedűs D. Gézára a választása, aki a hentesszerep kedvéért húsz kilót hízott?
– Gézával dolgoztam a Kurázsi mamában 1999-ben és nemrég egy Sütő András-darabban, az Álomkommandóban. Elképesztő találkozás volt megint a közös munka. Nagyon nagy színésznek tartom, egy igazi kaméleon, nagy-nagy átváltozóművész. De nagyszerű alakítás Gryllus Dorkáé is, akiben egy bátor, önfeláldozó színészt ismertem meg. Vele most dolgoztam először. Léderer Gusztávnét játssza, egy bolond asszonyt, aki még a hetvenes években is élt, és perecet árult a Nagyvásárcsarnok környékén. Innen az a népi monda, mondóka: „Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába.” Egyébként ezt hallottam először, ez az első impresszióm a történetből.

– A bűn filozófiája érdekli, a mindannyiunkban megbúvó gyarlóság?
– Mindegyik filmemben és színházi munkámban jelen van a bűn, a keménység, mert az emberi jóságról nem lehet önmagában beszélni. A jónak maradás szándékát a Gryllus Dorka megformálta nő testesíti meg ebben a filmben. Az első tíz percben ugyanis kiderül, hogy ki akar lépni a prostitúcióból, új életet szeretne kezdeni. Megfogalmazódik benne az, ami oly sokszor ma is bárkiben, hogy újra akarja kezdeni, felfedezni saját magát. Azonban, mint ahogy az általában történni szokott, nem megy, visszacsúszik, és sokkalta mélyebbre jut. Úgymond megmentőjéül jön Léde­rer Gusztáv (Nagy Zsolt), és együtt kezdenek új életet. A félszemű főhadnagy a gyűlölet mezejéről érkezett: a komcsik kiverték a szemét, és azt veszi észre, hogy elkezd ragaszkodást érezni egy nő iránt, amit talán még sohasem tapasztalt.

– Bodzsár Márkkal közösen jegyzi a forgatókönyvet. Mennyire tudtak együtt gondolkodni?
– Régi könyvről van szó, Márk az utolsó fázisban került be, hiszen egy erősen monokróm, egyirányú történet volt megírva, amelyet valamiképp színesített Márk.

– A közelmúlt és a jelen magyar filmes sikerszériája épp A nagy füzet Karlovy Vary-i elismerésével kezdődött. Minek tudja be a mostani filmdíjdömpinget?
– Sok összetevős, de vitathatatlan, hogy most van a legtöbb pénz a filmre, több és rengetegféle alkotás készül. A Magyar Nemzeti Filmalapnál meg lehet beszélni, hogy az ember mit szeretne és miként. Havas Ágnes ügyvezető: híd a szakma és a filmalap között. Ezt nagyon fontosnak és erősnek tartom. A Filmalap élén Andy Vajna vérbeli filmes, ráadásul rengeteg pénzt hozott a szakmánkba. Mi a probléma?

– Számít-e arra, hogy A hentes, a kurva és a félszemű A nagy füzethez hasonlóan bejárja a világot?
– Egyelőre nagyon várom a hazai fogadtatását, sok-sok helyre elmegyek majd közönségtalálkozóra. Fantasztikusak azok a beszélgetések, amikor olyanokkal találkozhatok, akik valamit megéreztek ebből. A vidéki összejövetelek általában hatalmas élményt jelentenek. Az, hogy bejárja-e a világot, megjósolhatatlan.

– Korábban azt mondta, hogy a sajátjai közül a Woyzeck (1994) a kedvenc filmje. Ma is így tartja?
– Igen. Amikor elfogadás alatt volt a jelenlegi film, Kovács András Bálint kollégám azt mondta – amit egyébként belül magam is éreztem –, hogy ez közel van a Woyzeckhez. A Woyzeck természetesen sokkal líraibb film, magam is líraibb alkat voltam akkor. A világ máshogy áll most, de bennem is sok minden megváltozott, hiszen huszonöt évvel idősebb lettem. Azt a filmet is nagyon önfeledten csináltuk, miként ezt is. Akkor újra lehetett kísérletezni, és most megint, ami talán jobban hat a kreativitásomra.

Kiemelt

Novák Katalin: Elismerés illeti azokat, akik segítenek, hogy hazánk családbarát ország legyen

A családok éve elsősorban a figyelemről, a családbarát gondolkodásról szól – mondta a politikus, és arra kérte az újságírókat, hogy segítsenek közvetíteni ezeket az értékeket.

Poszt-trauma

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Elképesztő információ látott napvilágot

Élő adásban vedlett álcivillé a Független Diákszervezet.

Űrhajóval még nem jöttek

A bevándorlás egy álprobléma.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!