A Demokrata Párt után a Republikánus Párt magas rangú tagjai – többek között John Cornyn és John McCain szenátorok – is vizsgálatot követelnek Donald Trump hétfőn lemondott nemzetbiztonsági tanácsadójának oroszországi kapcsolataival kapcsolatban. Michael Flynn azután nyújtotta be lemondását, hogy kiderült: még az új amerikai elnök beiktatása előtt megbeszéléseket folytatott Szergej Kiszljak orosz nagykövettel, és erről nem adott teljes körű tájékoztatást a Fehér Háznak. Flynn ezzel megsérthette azt az amerikai törvényt, amely szerint magánemberként nem lehet diplomáciai tevékenységet folytatni. A Fehér Ház keddi közleménye szerint Donald Trump január 26-án szerzett tudomást az eltitkolt egyeztetésről, s bár megállapították, hogy Michael Flynn nem szegte meg a törvényeket, az elnöknek a nemzetbiztonsági tanácsadója iránti bizalma megingott, ezért kellett távoznia. Magát az elnököt nem annyira Flynn esete botránkoztatta meg, hanem a sajtónak kiszivárogtatott kormányzati információk sokasága. „Az igazi szenzáció az, hogy miért van ennyi törvénytelen kiszivárogtatás Washingtonból?” – tette fel a kérdést Donald Trump Twitter-üzenetében.
A botrányt tovább fokozta a The New York Times napilap, amelynek értesülése szerint Donald Trump tanácsadói és kampánycsapatának tagjai a tavalyi amerikai elnökválasztás előtt már egy évvel kapcsolatban álltak magas rangú orosz hírszerzőkkel. Az újság szerint mindezt híváslisták és lehallgatott telefonbeszélgetések bizonyítják, az érintettek között van Michael Flynn és Paul Manafort, Trump akkori kampányfőnöke. A CNN hírtelevízió szerint a kampánycsapatok és a külföldi kormányzatok közötti kapcsolattartás szokványos jelenség, de az amerikai hírszerzés figyelmét felkeltette az, hogy Trump emberei milyen gyakran és magas szinten bonyolítottak le telefonhívásokat az oroszokkal. „Esztelenség. Csupán kísérlet arra, hogy elfedje a rengeteg hibát, amelyet Hillary Clinton vesztes választási hadjáratában követtek el” – reagált a sajtóértesülésre Trump. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is elutasította az „alaptalan” vádakat. Szerinte normális dolog az, hogy amerikai diplomaták orosz tisztviselőkkel egyeztetnek. Jelenleg a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), illetve a washingtoni kongresszus mindkét házának hírszerzési bizottsága is vizsgálja, hogy Oroszország miként próbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztást.
Az Egyesült Államok kelet-európai szövetségeseit nyugtalanító fejleményeket is tisztáznia kell Mike Pence alelnöknek és Rex Tillerson külügyminiszternek, akik a müncheni biztonságpolitikai konferencián, illetve a G20-csoport külügyminisztereinek bonni találkozóján vesznek részt a napokban. James Mattis védelmi miniszter pedig tegnap a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén hangsúlyozta, hogy Trump korábbi kijelentése ellenére – miszerint a NATO elavult – a katonai szervezet továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapköve. Mattis ugyanakkor arra ösztönözte a tagállamokat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket. Megnyugtatható lehet a kelet-európaiak számára az is, hogy a Fehér Ház szóvivőjének tájékoztatása szerint Trump azt várja, hogy Oroszország adja vissza a Krím félszigetet Ukrajnának. A moszkvai külügyminisztérium erre tegnap úgy reagált, hogy a Krím félsziget Oroszország része.