Délutáni sajtótájékoztatóján Vucsics nem bocsátkozott részletekbe, de kiemelte: továbbra is azon vannak, hogy baráti kapcsolatot építsenek Belgrád és Szkopje között, ennek a kapcsolatnak azonban a kölcsönös tiszteletre kell épülnie. Hozzátette, hogy az elkövetkező tíz napban mindenki tisztábban fog látni. Ivica Dacsics külügyminiszter hasonló okokat említett mindenféle magyarázat nélkül. „Az állam lépéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje saját érdekeit Macedóniában” – mondta a Tanjug szerb hírügynökségnek.
Macedón kormányilletékesek szerint Szerbia azért hívta vissza diplomatáit, mert dühíti, hogy Macedónia javasolni akarja Koszovó felvételét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO). Erről említést tett Alekszandar Vucsics is. Azt mondta, hogy Belgrád előbb megvárja, mit lép Koszovó. Mint azt a Balkan Insight című angol nyelvű hírportál megjegyzi, Szerbia és Macedónia, a két egykori jugoszláv tagköztársaság hagyományosan jó viszonyt ápol egymással, ám a kapcsolatok feszültté váltak idén áprilisban, amikor a korábbi jobboldali macedón kormány hívei megrohamozták a szkopjei törvényhozást, hogy megakadályozzák a szociáldemokraták által kialakított parlamenti többség munkáját.
Az április 27-én történt eseményről megjelent fotók arról tanúskodnak, hogy Goran Zivaljevics szerb hírszerzési tisztviselő, a szerb nagykövetség munkatársa is ott volt a parlamentben, amikor kitört az erőszak. Mindez felvetette azt a gyanút, hogy Szerbiának köze lehetett a történésekhez, ám Belgrád határozottan elutasította a vádakat – írja a Balkan Insight.
A feszültséget tovább szította, hogy az új macedón miniszterelnök, a baloldali Zoran Zaev egy héttel később a következőket mondta Alekszandar Vucsicsról a Kurir című belgrádi napilapnak: „Szerbiát a nacionalista Vucsics vezeti, aki regionális vezetőként szereti láttatni magát, ám amint saját politikai karrierje veszélybe került, lelepleződött nacionalista álláspontja.” Ivica Dacsics brutális és botrányos támadásnak nevezte Zaev nyilatkozatát, más szerb kormánytagok pedig utalást tettek arra, hogy az új macedón kormányfő valójában Albánia vezetésének az utasításait hajtja végre
A tavaly decemberi macedóniai parlamenti választásokat a tíz évig hatalmon lévő jobboldali Nikola Gruevszki nyerte meg ugyan, ám az ellenzéki szociáldemokraták szövetségre léptek három albán kisebbségi párttal, így többséget szereztek a törvényhozásban. A jobboldal azzal vádolta meg Zoran Zaevet, hogy veszélybe sodorja Macedónia szuverenitását, mivel a Macedónia lakosságának negyedét-harmadát kitevő albán kisebbséget képviselő pártok nyomására Zaev meg akarja változatni az ország zászlaját, címerét és himnuszát, illetve hivatalos nyelvvé akarja tenni az albánt. Az elmúlt időszakban ráadásul Edi Rama albán miniszterelnök és Hashim Thaci koszovói államfő is utalást tett arra, hogy a Balkánon élő albánok egy országot alkothatnának.