Kevesebb mint egy hónappal az al-Kaida terrorszervezet által az Egyesült Államok ellen elkövetett 2001. szeptember 11-i összehangolt merényletsorozat után George W. Bush akkori republikánus elnök meghirdette a terrorizmus elleni háborút, amelynek első lépése az amerikai csapatok Afganisztánba küldése volt.
A 2001. október 7-én kezdődő intervenció az al-Kaida-tagokat rejtegető és a terrorszervezetnek hátországot biztosító tálib kormány elűzését tűzte ki legfőbb céljául, de még ennél is fontosabb volt a radikális iszlamista csoport vezetőjének, a szaúdi származású Oszama bin Ladennek a kézre kerítése, aki az Amerika-ellenes iszlám fundamentalizmus szimbolikus alakjává vált. Az amerikai katonai művelet október és november között sikeresen lezajlott, és bár az al-Kaidát nem sikerült felszámolni, a tálib vezetést sikeresen megdöntötték.
A NATO ekkor még nem kapott szerepet az afganisztáni háborúban, Washington ugyanis – feltehetőleg az európai tagállamok haderőinek korszerűtlensége miatt – nem kérte fel az észak-atlanti szövetséget a műveletben való részvételre, később viszont, a stabilizációs műveletek előtérbe kerülésével a szövetség is egyre fontosabb szerepet játszott a közép-ázsiai ország biztosításában.
George W. Busht rengeteg támadás érte az afganisztáni, majd a 2003-ban kezdődő iraki beavatkozás és a magas emberveszteség miatt. A tanulságok levonása és a demokráciaexport stratégiájából fakadó hibák helyrehozatala azonban már Bush utódjára, a demokrata Barack Obamára hárult, akinek 2008-ban az egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy befejezi elődje értelmetlen háborúit, és hazahozza az amerikai katonákat Irakból és Afganisztánból.
Obama azonban csak részben tudta tartani magát ígéreteihez: míg elnökségének kezdetén mintegy 100 ezer, a hivatali ideje lejártakor alig 12 ezer amerikai katona állomásozott Irakban és Afganisztánban összesen. Obama ugyanakkor magáénak tudhatta azt a szimbolikus győzelmet, amikor 2011-ben sikerrel likvidálták a szeptember 11-i terrortámadásokért felelős Oszama bin Ladent, ezt azonban a csapatok drasztikus kivonása követte: 2015-re már csak a katonai tanácsadók maradtak Afganisztánban, ami ahhoz vezetett, hogy a tálibok újra erőre kaptak, a közép-ázsiai ország pedig pontosan olyan instabil maradt, mint volt.
Sokan Obama számlájára írják továbbá, hogy hivatali ideje alatt emelkedett fel a semmiből az Iszlám Állam, amely nem függetleníthető a demokrata exelnök óvatos, beavatkozástól tartózkodó külpolitikájától.