Az elnök azt mondta, alapos mérlegelés után hozta meg döntését, nemcsak a kormányalakítási konzultációkra parlamenti súlyuk sorrendjében az elnöki hivatalba érkező pártok küldöttségeinek érveit, hanem az egyszerű emberek véleményét, a közösségi oldalakon kifejtett nézeteket is figyelembe vette.
Ezek között pártpolitikai, belpolitikai érveket és Románia külpolitikájával és biztonsági érdekeivel kapcsolatos érveket is meghallgatta.
„Most döntenem kell. De milyen döntést hozhatok? Ennek elsősorban az alkotmánynak és az alkotmánybíróság korábbi, a (miniszterelnök-)jelöléssel kapcsolatos korábbi határozatainak kell megfelelnie” – mutatott rá a jobboldali elnök.
Iohannis szerint alkotmányos szempontból a parlamenti erőviszonyok képezik a legfontosabb érvet, vagyis az, hogy a 2016-os decemberi választások óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkezik, koalíciós partnerével, a hatszázalékos, szabadelvű ALDE-val együtt pedig többsége van a parlamentben.
„Úgy döntöttem, hogy adok még egy esélyt a PSD-nek, és az általuk javasolt Dancila asszonynak adok kormányalakítási megbízást. De ezúttal a PSD-nek teljesítenie is kell, a románoknak nagy elvárásaik vannak velük szemben, a PSD a választási kampányban és utána is fontos ígéreteket tett, béreket, nyugdíjakat, iskolákat, tankönyveket, kórházakat, infrastruktúrát, de eddig alig valami valósult meg ebből. A PSD-nek be kell bizonyítania, hogy ígéreteit valóra váltja” – mondta Iohannis, emlékeztetve arra, hogy a választások óta eltelt egy évben a PSD két kormánya már kudarcot vallott.
Az elnök felkérte a parlamentet, hogy február elsejéig iktassa be Románia új kormányát. Dancilanak az alkotmány értelmében tíz napon belül kell a parlament elé járulnia, hogy bizalmat kérjen a kabinet összetétele és a kormányprogram számára.
A mérnöki végzettségű, 54 éves Dancila 1988-ban szerzett oklevelet a ploiesti-i Olaj- és Gázipari Egyetemen, több mint két évtizede tagja a szociáldemokrata pártnak, 2006-ban politikatudományokból szerzet mesteri oklevelet. 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008 és 2010 között abban a dél-romániai Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette.
Liviu Dragnea PSD-elnök – aki a 2016-os választásokon győzelemre vitte pártját – priusza miatt nem lehetett kormányfő. Így a hatalom gyakorlásához engedelmes helyettesekre van szüksége, ezért egy év alatt a pártelnökkel szemben önállósulni próbáló két miniszterelnökét is leváltotta.
A bukaresti kormányt tavaly június óta vezető Mihai Tudose hétfőn mondott le, miután pártja megvonta tőle a bizalmat.
Rendkívüli ülésszakra hívják össze a bukaresti parlamentet
Rendkívüli ülésszakra hívják össze a bukaresti parlamentet, hogy beiktassák Románia új kormányát – jelentette Liviu Dragnea házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, miután az államfő kormányalakítási megbízást adott Viorica Dancilának.
A parlament tavaszi ülésszaka normális körülmények között február elsején kezdődne, de Dragnea szerint az új kormány programjának parlament elé terjesztésére és a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatására hamarabb sort kerítenek oly módon, hogy január 29-én a törvényhozás szavazhasson az új kormány beiktatásáról.
A PSD elnöke megköszönte a jobboldali elnöknek, hogy „az ellenzéki pártok nyomása ellenére a stabilitást választotta” és megbízta kormányalakítással a parlamenti többség jelöltjét.
Dragnea közölte: a PSD továbbra is eddigi koalíciós partnerével, a liberális ALDE-val együtt akar kormányozni a választásokon szerzett felhatalmazás alapján.
Viorica Dancila kormányfőjelölt megköszönte az államfőnek, párttársainak és koalíciós partnereinek a bizalmat.
„Számunkra a románok érdekeit szolgáló kormányprogram megvalósítása a fontos a 2018-as centenárium (Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat századik évfordulója) évében, hogy előkészítsük a 2019-es román uniós elnökséget” – mondta a kormányfő-jelölt.
Klaus Iohannis államfő a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetés után szerda este jelentette be, hogy két korábbi kormányának kudarca után „ad még egy esélyt” a szociáldemokratáknak választási ígéreteik teljesítésére. A jobboldali államfő az alkotmányos előírásokkal indokolta, hogy nem kérdőjelezte meg a parlamenti többség kormányalakítási jogát.