A legutóbbi csörte egy feltörhetetlen titkosítású üzenetküldő alkalmazás fejlesztője és egy – ezt erősen nehezményező – kormány között az elmúlt hetekben zajlott a Telegram és Indonézia konfliktusában. Az ingyenes üzenetküldő szolgáltatás egyaránt használható okostelefonról és asztali vagy hordozható számítógépről, megfelelő webes interfész közbeiktatásával. Rendkívüli népszerűségét a nagyon erős, úgynevezett végponttól végpontig terjedő titkosításnak köszönheti – mind többen akadnak ugyanis, akik a digitális korszakban egyre jobban féltik magánéletük sérthetetlenségét –, ám az applikáció feltörhetetlensége nagyon sok terroristát és más bűnözőt is vonzott.
Az ügy úgy kezdődött, hogy az indonéz távközlési és információtechnológiai minisztérium közölte, országos blokádot rendel el a Telegram ellen, ha sokmilliós helyi felhasználói bázissal rendelkező cég nem zárja le azokat a csatornákat, amelyeken törvényellenes üzenetek cserélnek gazdát.
Indonéziáról tudni kell, hogy ott él a világon a legtöbb muszlim, s köztük veszedelmes iramban terjednek az Iszlám Állam (ISIS) terroriszervezet tanai.
A dzsakartai kormány egyúttal felszólította az internetszolgálatókat is, hogy zárják le a hozzáférést a Telegram webes változatának tizenegy címéhez is. A minisztérium illetékes vezetője szerint az applikációt toborzásra, azaz indonéz militáns csoportok szervezésére használják, továbbá kiválóan alkalmas gyűlöletkeltésre, valamint bombatámadások kivitelezési módszerének a terjesztésére. Az állítást a szaktárca azzal támasztotta alá, hogy az elfogott iszlamisták beismerték: a Telegramot használták az egymás közti kommunikációra, s ezen keresztül kaptak parancsokat támadások kivitelezésére.
A Telegram némi késlekedéssel ugyan, de reagált. Pavel Durov – aki a testvérével 2013-ban alapította a céget – azzal mentegette magát 40 ezer követője előtt, hogy nem jött azonnal képbe az indonéz kormány kéréséről, miszerint zárja be az alkalmazás törvénysértő csevegőcsoportjait, de ígérte, jóváteszi a mulasztást. S valóban, le is zárták a csatornákat, s a Telegram indonéz szakértőkből álló, külön moderátorcsapatot hozott létre, amely a nyelv és a kultúra ismeretében gyorsabban távolíthatja el a terrortartalmakat. A kormány fellépése azonban közfelháborodást váltott ki Indonéziában, s a Facebook- és Twitter-oldalak megteltek negatív bejegyzésekkel, sokan arra panaszkodtak, hogy nem tudják elérni a Telegram weboldalát.
Amióta Edward Snowden kiszivárogtatása révén kiderült, hogy az – elsősorban amerikai – hírszerző szervek akár még a közember hálószobájába is beláthatnak, egyre nő az igény a lehallgathatatlan kommunikációs csatornák iránt. Sorra jelentek meg az erős titkosítással ellátott eszközök és alkalmazások. A kormányok – de főleg a washingtoni – ezt nem nézik jó szemmel, mondván, a terroristák egymás közti kommunikációját sem tudják ellenőrizni. Ezért vehemensen követelik, hogy a fejlesztők építsenek úgynevezett hátsó kaput titkosított applikációjukba, amely egy mesterkulcs segítségével biztosítja a bejutást a titkos információcserébe.
A betekintést eddig minden fejlesztő kategorikusan visszautasította – emlékezzünk az Apple és az FBI esetére, amikor Tim Cook Apple-főnök 2016 februárjában kerek perec megtagadta, hogy segítsen feltörni a 2015. decemberi San Bernardinó-i mészárlás elkövetőjének iPhone-ját. Mint mondta, nemcsak a demokrácia egyik alapjoga, a magánszféra sérthetetlensége kerülne kockára, de megrendülne az üzleti és magánfelhasználók bizalma is.
Pavel Durov pedig egyenesen azt mondta, hogy egy hátsó kapu éppen hogy a terroristákat és a bűnözőket segíti. A 32 éves, orosz származású üzletember – hangsúlyozva, hogy a Telegram százmilliós felhasználói táborának 99,9 százaléka „rendes ember” – kijelentette: az nem megoldás, hogy a kormányok betörnek az üzenetküldő rendszerbe. „Tulajdonképpen azt akarják a cégektől, hogy építsenek be hátsó kaput. Ezzel csak az a baj, hogy nem lehet biztonságossá tenni egy üzenetküldő alkalmazást mindenki számára, kivéve a terroristákat. Ha véd a terroristák ellen, ugyanakkor a kormányoknak szabad bejárásuk van, akkor a rendszer vagy biztonságos, vagy nem.
Ha ezt megengednénk, azzal levelezésünk, az üzleti titkaink, személyes adataink biztonságát kockáztatnánk. Mert ha létezik hátsó kapu, nem csupán a kormányok lennének képesek használni, hanem a bűnözők és a terroristák is” – mondta.
Durov már többször a hatóságok értésére adta, hogy sem ő, sem a cégétől senki nem tud a felhasználók adataihoz hozzájutni. A 2015 decemberében végrehajtott párizsi támadások kapcsán kiderült, hogy az elkövetők használták a Telegramot és a Facebook ugyancsak alaposan titkosított WhatsApp alkalmazását, de a nyomozók szerint nem lehet bizonyítani, hogy a szóban forgó üzenetküldő szolgáltatások közvetlenül kapcsolatba hozhatók a merényletekkel. Durov mindenesetre visszautasította a vádakat, hogy az ő szellemi gyermeke vagy más technológiai cég terméke lenne felelős 130 ember haláláért.
Az orosz Zuckerberg
Pavel Durovot (képünkön) gyakran emlegetik az orosz Mark Zuckerbergként, mivel a Telegram előtt, 2006-ban alapító tagja volt a Vkontakte nevű orosz közösségi oldalnak, amelyből rövidesen Európa legnagyobb közösségi oldala lett, lekörözve a Facebookot.
A site leginkább a szovjet utódállamokban népszerű. 2014 óta Durov önkéntes száműzetésben él, mivel megtagadta a moszkvai kormány azon kérését, hogy szolgáltassa ki az ukrán felhasználók adatait – azóta a világban utazgat. Ám amikor még szent volt a béke, és 2013-ban Edgar Snowden átmeneti menedékjogot kapott Oroszországban, Durov állást ajánlott a renegát hírszerzőnek a Vkontakténél mint biztonsági szoftverfejlesztő.
Akkoriban Durovot még büszkeség töltötte el hazája iránt, mert befogadta Snowdent, és sajnálkozását fejezte ki az Egyesült Államok iránt, amely „elárulta azokat az alapelveket, amelyekre egykoron épült”. Durov ezért hozta létre fivérével, Nyikolajjal a Telgramot 2013-ban. Nem sokkal később így nyilatkozott a CNN-nek:
„Ha statisztikai szemszögből nézzük a dolgot, annak a valószínűsége, hogy terrortámadásban halunk meg, csaknem zéró. Ugyanakkor milliószor nagyobb az esélye egy végzetes autóbalesetnek. Durov ugyanakkor már a kezdetektől tudatában volt annak, hogy a terroristák kedvelt kommunikációs eszköze lett a feltörhetetlen Telegram.