A robbantás egy metodista templomnál történt, ahol épp a vasárnapi istentisztelet folyt. Mint a helyszíni beszámolókból kiderült, a biztonsági őrök feltartóztatták és lelőtték az egyik támadót a templomon kívül, de társa túljutott az őrségen, elért a templom kapujáig, és ott működésbe hozta a testére erősített robbanószerkezetet.
Az említett templomban általában nagyjából kétszázötvenen vesznek részt misén, de karácsony közeledtével ez a szám négyszázra emelkedett. A Kvettának otthont adó Balucsisztán tartomány vezetője hálát adott a rendőrségnek, amelynek gyors reagálása megakadályozta, hogy a terroristák bejussanak a templomba és ott robbantsák fel magukat. Sarfaz Bugti szerint „ha a terroristák végre tudják hajtani tervüket, több mint négyszáz értékes élet került volna veszélybe”.
A merényletért az Iszlám Állam nevű közel-keleti terrorszervezet vállalta a felelősséget, a Nation pakisztáni lap azonban rámutatott: a csoport semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy a robbantásért felelős személyek valóban a tagjai voltak.
Pakisztán mintegy kétszázmillió lakója körében 1,6 százalék a keresztények aránya. A keresztény kisebbség az erősen muszlim többségű országban viszonylag nehéz helyzetben van, hagyományosan alacsonyabb fizetésért dolgoznak, emellett hitük miatt is sokszor támadják őket, akár fizikailag is veszélybe kerülhet az életük. Az állam által elítélt iszlamista radikálisok rendszeresen lecsapnak különböző templomokra, imahelyekre.
Pakisztánban olyan törvények vannak érvényben, amelyek büntetik az istenkáromlást, ez pedig jelentősen korlátozza a nem muszlimok önkifejezését, mivel viszonylag könnyen perbe lehet fogni bárkit, aki nem az iszlám követője. Tavaly húsvétkor Lahor városában történt öngyilkos támadás, akkor hetven ember halt meg, köztük számos kisgyerek. Azt a robbantást a pakisztáni tálibok hajtották végre.
Balucsisztán az ország nyugati vidéke, egyike az öt tartománynak, a legkevésbé fejlett és legzordabb éghajlatú mind közül. Bár Balucsisztánban hatalmas gázlelőhelyek vannak, a helybéliek úgy érzik, nem kapják vissza a központi kormányzattól a nekik járó támogatást. A tartományban évtizedek óta folyik a harc a hatóságok és az iszlamisták között, márpedig stratégiai területről van szó nemcsak a nyersanyagkincsek, Afganisztán és Irán közelsége, de az itt épülő Gvadar óriáskikötő miatt is.
Gvadart Kína építi Pakisztánban, ennek célja, hogy a kínai áruk kijuthassanak az Arab-tengerre, miután keresztülszállították azokat Balucsisztánon. A mamutprojekt sikeréhez szükség van a stabilitásra és a békére, ez azonban egyelőre várat magára. Külön problémát jelent, hogy Balucsisztán északnyugati területe törzsi fennhatóság alatt áll, amiszámos problémát okoz.
A törzsi területek viszonylag széles körű autonómiát élveznek, és a történelem során soha nem sikerült az ottani torzsalkodásokat lecsillapítani. A harcosok rendszeresen átkelnek Afganisztánból Pakisztán területére, és itt, a határ túloldalán van az afganisztáni harcok legfőbb gyújtópontja, Skin település.