Két nemzetközi hitelminősítő – a Fitch és a Standard & Poor’s – is a „részleges csőd” kategóriába helyezte Venezuela hosszú távú devizaadósságát, mivel a dél-amerikai ország nem tudta időben rendezni az egyik kötvénye után járó 200 millió dollár hozamtartozást.
Venezuela eddig is a világ egyik legkockázatosabb adósa volt, és most történetének legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli át. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése és számos hibás gazdasági döntés miatt megroggyant.
A leminősítés hatására 4 százalékkal esett a Rosznyefty orosz olajipari cég részvényárfolyama, a cég ugyanis augusztusban jelentős mennyiségű venezuelai kőolaj vásárlásáról állapodott meg, amelynek ellenértékét, csaknem hatmilliárd dollárt előre kifizette.
A Rosznyefty papírjait az sem mentette meg a jelentős árfolyamveszteségtől, hogy harmadik negyedévi adózott eredménye 80 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, elsősorban a kőolaj világpiaci áremelkedése miatt.
Közben bejelentették, hogy a Moszkvában tárgyaló két caracasi kormánytag, a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági miniszter megállapodott az Oroszországgal szembeni 3,15 milliárd dolláros venezuelai adósság átütemezéséről. Az orosz pénzügyminisztérium honlapjára felkerült információ szerint Venezuelának a tartozást tíz év alatt kell visszafizetnie, a törlesztés összege az első hat évben minimális lesz. Venezuela devizatartaléka 9,929 milliárd dollár volt szeptember végén, ami csaknem két évtizede a legalacsonyabb érték.
A kőolajbevételektől jelentősen függő Venezuela olajtermelése a múlt hónapban egyébként majdnem 30 éves mélypontra esett. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete azt közölte, hogy Venezuela napi 1,955 millió hordó kőolajat termelt októberben, ami 1989 óta a legalacsonyabb, és jócskán elmaradt a szeptemberi napi 2,085 millió hordótól.
Venezuela exportbevételének 95 százaléka származik az olajeladásból. Az olajtermelés visszaesése nem jöhetett volna rosszabb időben, mivel az ország gazdasága így is romokban hever a kőolaj világpiaci árának jelentős csökkenése, illetve a kormányzat rossz gazdaságpolitikája miatt, miközben az állam már csak óriási erőfeszítések mellett képes fizetni külső adósságát.
A latin-amerikai ország tavalyi olajtermelése napi 2,373 millió hordó volt, egy évvel korábban, 2015-ben pedig napi 2,654 millió hordó nyersolajat hoztak fel.