A politika nem szólhat bele abba, hogy a vállalkozások melyik szolgáltatótól vásárolnak földgázt – hangoztatta a szociáldemokrata Sigmar Gabriel válaszul a német ellenzéki Zöldek egyik európai parlamenti (EP) képviselőjének, Reinhard Bütikofernek egy kérdésére.
Bütikofer azt firtatta, hogy a berlini vezetés elköteleződése Európa egysége mellett érvényes-e az Északi Áramlat 2 vezetékre is, amelyet Németország keleti szomszédjai elvi jelentőségű és a biztonságukat fenyegető ügyként fognak fel. A német külügyminiszter szerint a politikának nem üzleti döntésekbe kell beleszólnia, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről kell gondoskodnia, amelynek révén senki sem zsarolhatja az Európai Uniót.
Ez azt jelenti, hogy a földgázvezeték-hálózat fejlesztésével, a diverzifikáció erősítésével el kell érni, hogy pótolható legyen a kieső gázmennyiség, ha valamelyik vezetéken leáll a szállítás – fejtette ki. Hozzátette: az Északi Áramlat 2 megépítése körül Oroszországgal kapcsolatban folytatott viták lényegében a piaci liberalizáció felszámolásáról szólnak, időnként pedig az úgynevezett harmadik uniós energiapiaci csomag olyan értelmezéséről, amely a jogszabályok megkerülésével, kijátszásával határos.
Az Északi Áramlat 1-hez hasonlóan szintén vezetékpárra tervezett Északi Áramlat 2 1225 kilométeren keresztül húzódna a Szentpétervár melletti Uszty-Luga kikötőtől a németországi végpontig, amely nem messze esik az Északi Áramlat 1 becsatlakozásától Gfreifswaldnál. Kapacitását évi 55 milliárd köbméterre tervezik, mintegy megkettőzve ezzel az első vezetékpár teljesítményét, s 2019-re készülne el.
Moszkva azt tervezi, hogy csaknem a teljes, EU-ba irányuló gázexportját az északi vezetékrendszerre irányítja át, amivel viszont sérti több kelet-európai állam érdekeit, Ukrajnát pedig kiküszöbölné mint tranzitútvonalat. A Gazprom ezzel domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. A beruházásban az orosz Gazprom, a holland–brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén GDF Suez) vesz részt.
Az Északi Áramlat 2 megépítését többek között azért kifogásolja a három balti ország és a visegrádi négyek országcsoport, mert álláspontjuk szerint kérdéses, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal. Az Európai Bizottság 2007-ben elkészített harmadik energiacsomagja alapján életbe léptetett jogszabályok ugyanis a többi között előírják, hogy szét kell választani az energiatermelé