A magyar kormány nem támogat semmiféle fellépést Lengyelországgal szemben – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén a többségi frakciók megszavazták a lengyel jogállamiságról szóló határozatot, amelynek alapján a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben. Az eljárás a 2016 elején Varsóval szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus harmadik, utolsó szakasza, amelynek végén szankciók vethetők ki, ha ezt a tagállamok egyhangúan megszavazzák. – Szó sem lehet ennek az eljárásnak a megindításáról – mondta Lázár János, úgy értékelve, hogy az EP megtámadta Lengyelországot és a lengyel függetlenséget, amivel átlépte az EU működésére vonatkozó szerződéses kereteket, visszaél a hatalmával. A miniszter közölte: Budapest minden lépést kész megtenni azért, hogy Varsót segítse.
– Amennyiben az európai parlamenti határozat következtében szavazásra kerülne sor a Lengyelországgal szembeni uniós szankciókról, Varsó számít a magyar vétóra – jelentette ki Mariusz Blaszczak belügyminiszter (képünkön) csütörtökön a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban. „A magyarok biztosan tudatában vannak annak, hogy ők következnének, amennyiben szabad embereknek akarnak megmaradni, megőrizni szabad államukat” – jelentette ki, utalva ezzel a hasonló, Magyarországra vonatkozó májusi EP-határozat lehetséges következményeire.
Lengyelországgal szemben is politikai nyomásgyakorlásra törekszik Brüsszel – mondta az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója tegnap az M1 aktuális csatornán. Törcsi Péter elmondta: a hetedik cikk szerinti eljárást akkor alkalmazzák, ha egy ország rendszerszinten fenyegeti az uniós alapelveket, a jogállamiságot és a demokráciát. Ez azonban nehezen megfogható dolog, mert a különböző országokban eltérő történelmi fejlődésű demokráciákról lehet beszélni, mindenhol egy kicsit másképp valósulnak meg a demokratikus értékek – magyarázta a szakértő.
Brüsszel problémája, hogy Lengyelországban és Magyarországon is olyan kormányok kerültek hatalomra, amelyek nem várnak Brüsszel engedélyére, hanem proaktív politikát folytatnak, valamint határozottan elutasítják az EU bevándorláspolitikáját – jelentette ki Törcsi Péter.