Elmondta: Lengyelország „jelzést küldött a német félnek, hogy ma nincs szükség a választásra”. Rámutatott: a tisztséget jelenleg betöltő Donald Tusk hivatali időszaka május végén jár le, így több mint két és fél hónap van arra, hogy kidolgozzák a választási eljárást. „Arról fogjuk tájékoztatni partnereinket, hogy az egész csúcstalálkozót veszélyezteti, ha erőszakkal keresztülvinnék a mai szavazást” – figyelmeztetett.
Waszczykowski a RadioWnet rádiócsatornának is nyilatkozatot adott, amelyben kifejtette: meg kellene fontolni, hogy egyáltalán szükség van-e a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács (ET) elnöki tisztségének jelenlegi formájára. Ehelyett meg lehetne fontolni a soros elnökség bevezetését a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának mintájára – vetette fel.
A halasztás szükségességét a lengyel diplomácia vezetője azzal is indokolta, hogy nincs egyértelmű eljárás arra az esetre, ha több jelölt lenne az ET elnökének tisztségére, ha például „valaki Donald Tuskot is jelölné”. Ezzel egyrészt azt az ismert lengyel álláspontot ismételte meg, hogy Tuskot eddig egyetlen konkrét tagállam sem jelölte, másrészt arra utalt, hogy Lengyelország Jacek Saryusz-Wolskit tartja hivatalos jelöltjének.
Rafal Trzaskowski, Tusk anyapártja, az ellenzéki Polgári Platform (PO) alsóházi képviselője, volt európai parlamenti képviselő, majd EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes úgy Waszczykowski bejelentésére reagálva kijelentette: minden jel arra vall, hogy Brüsszelben még csütörtökön döntenek Tusk megválasztásáról.
„Ebben a helyzetben nincs vétójog” – hangsúlyozta a Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jelenlegi árnyék-külügyminiszter. Utalt a Lech Kaczynski néhai államfő által is aláírt Lisszaboni Szerződésre, melynek értelmében az ET-elnök jelöléséről a kormányfők többségi szavazással döntenek.
Felidézte azt is: az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert 2014-ben Magyarország és az Egyesült Királyság tiltakozása ellenére választották meg a lisszaboni előírások alapján.
A wpolityce.pl konzervatív hírportálon szerda este közölt, Waszczykowski által csütörtökön „újságírói találgatásnak” minősített véleményre utalva, miszerint Lengyelország úgy akadályozná meg Tusk megválasztását, hogy nem írja alá a brüsszeli csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, Trzaskowski elmondta: az ET-elnökről szóló szavazás – melyre a csúcs elején kerülne sor – nem része a zárónyilatkozatnak. Ez utóbbit lehet ugyan nem aláírni, a választás ettől függetlenül érvényes marad.
Donald Tusk jelöltségét a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) támogatja, amelynek Jacek Saryusz-Wolski is tagja volt hétfői távozásáig. Tusk mandátumának meghosszabbítását Lengyelországon kívül eddig egyetlen tagállam sem ellenezte. Angela Merkel német kancellár csütörtökön egyértelműen kijelentette: támogatja, hogy továbbra is Donald Tusk legyen az ET elnöke.
Az EU soros elnökségét betöltő Málta kormányfője, Joseph Muscat ezt követően kizárta, hogy az ET-elnök jelöléséről későbbi időpontban döntenének.
Merkel támogatja Donald Tusk újraválasztását
A kancellár a délután kezdődő brüsszeli uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a lengyel liberális konzervatív politikus megerősítése az uniós állam- illetve kormányfőket összefogó testület élén „a stabilitás jele az egész Európai Uniónak”.
A kancellár az EU jövőjével kapcsolatban ismét állást foglalt a többsebességes integráció elképzelése mellett, mint mondta, túlságosan súlyosak a közösség előtt álló kihívások ahhoz, hogy tagjai mindig csak „a legkisebb közös többszörös” megtalálásán munkálkodjanak.
Ezért fenn kell tartani a lehetőséget, hogy tagállamok önkéntes alapon, és nem a többiek kizárásával, hanem nyitott együttműködéssel elmélyítsék az integrációt valamely területen. Erre példa az uniós ügyészség intézményének felállítása is, amelyről a brüsszeli tanácskozáson döntenek – mondta Angela Merkel.
Európa soha nem zárkózhat be, meg kell őriznie nyitottságát akkor is, ha erősödik a nacionalizmus és a protekcionizmus – emelte ki a német kancellár. A kereskedelem szabadsága az egész EU-nak fontos, a németeknek pedig „kereskedő nemzetként” elsőrendű érdek. Ezért nagy eredmény a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálása. Az is fontos, hogy az EU-ban egyetértés legyen arról, hogy a tagországok „közösen lépnek fel a nem méltányos és protekcionista kereskedelmi praktikák ellen, és határozottan megvédik érdekeiket” – tette hozzá Angela Merkel.
Donald Trump amerikai elnökkel március 14-re tervezett találkozójával kapcsolatban azt is aláhúzta, hogy a transzatlanti kapcsolatok változása révén az EU-ra nagyobb felelősség hárul a biztonságpolitikában, képesnek kell válnia arra, hogy önállóan kezelje a szomszédságában kialakuló válságokat.
A migrációs válságról szólva kiemelte, hogy reformra van szükség az európai uniós menekültügyi rendszerben, szolidárisabb, és erősebb válságtűrő képességgel rendelkező rendszert kell felépíteni. Az elutasított menedékkérők hazatelepítésében is szorosabb együttműködésre van szükség. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban is „fontos javaslatokat” terjesztett elő.
A tagállamok közötti szolidaritás továbbra is „finoman szólva hiányos”, de még ha példás lenne, akkor is szükség lenne az EU-Törökország megállapodás mintáját követő együttműködésre további tranzitországokkal és származási országokkal, mert az EU egymagában, partnerek nélkül nem tudja felszámolni az illegális migrációt – mondta Angela Merkel.
Az utóbbi hetekben feszültté vált német-török kormányzati kapcsolatokról szólva kijelentette: a demokratikus Németországot a náci Németországgal összehasonlító kijelentések annyira helytelenek, hogy nem is lehet komolyan kommentálni őket. Az ilyen megnyilatkozások minden esetben jelentéktelen színben tüntetik fel a nemzetiszocializmus bűneit, ezt pedig a német kormány nem tűri el – mondta.
Kevés ország van, amellyel Németország annyira bonyolult és sokrétű viszonyt ápol, mint Törökország, ezért is oly „szomorúak és nyomasztóak” a Németországot bíráló török nyilatkozatok – tette hozzá Angela Merkel.
A szólás és a gyülekezés szabadsága mint mindenki mást, így a török kormány tagjait is megilleti Németországban, még akkor is, ha a „több mint problematikus” törökországi alkotmánymódosítást akarják népszerűsíteni, de kampányrendezvényeiknek meg kell felelniük a szabályoknak.
A „mély és komoly nézeteltérések” ellenére Németország továbbra is a baráti kapcsolatok fenntartására törekszik, bár a viták alapvető kérdéseket érintenek, köztük a szólás, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságának törökországi helyzetét – mondta a kancellár, megerősítve, hogy kormánya továbbra is küzd azért, hogy a Die Welt című konzervatív lap Isztambulban letartóztatott tudósítója, Deniz Yücel visszanyerje szabadságát.
A kancellár a mintegy hárommilliós németországi török közösségről szólva hangsúlyozta, hogy a németországi törökök a társadalom szerves részét képezik, munkájukkal és társadalmi felelősségvállalásukkal hozzájárulnak a jóléthez és a jó együttéléséhez. Egyben felszólította őket arra, hogy ne hurcolják be Németországba a török belső konfliktusokat.
A kancellár beszéde előtt a Bundestag elnöke, Norbert Lammert élesen bírálta Ankarát, és figyelmeztetett: amennyiben Törökország egyre inkább a tekintélyelvű berendezkedés felé közeledik, akkor egyben el is távolodik Európától, az európai értékrendtől és a demokráciától.
Hozzátette, hogy automatikusan kiírja magát a demokratikus közösségből, aki náci módszerek alkalmazásával vádolja meg a mai Németországot, illetve az alkotmányos rend keretei között tevékenykedő hatóságait és képviselőit.
Norbert Lammert aláhúzta: Németország valamennyi kormánytól elvárja, hogy biztosítsa saját állampolgárainak mindazon jogokat, amelyekkel élni kíván német földön.
Németországban mindenki szabadon hangot adhat véleményének, külföldi vendégek is, „de mi is”, éppen ezért a német állam képviselői továbbra is figyelmeztetnek majd a veszélyes, vészjósló törökországi fejleményekre, nem utolsósorban „török polgártársaink érdekében, akik egyben német állampolgárok is” – mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.