A Jog és Igazságosság (PiS) nemzeti-konzervatív kormánypárt képviselőinek támogatásával a parlament alsóháza szerdán késő este elfogadta az új közoktatási törvényt, amelynek értelmében Lengyelországban visszahozzák a nyolc évfolyamos általános iskolákat és a négy évfolyamos gimnáziumokat, ezzel felváltják az 1999-ben bevezetett, jelenleg is érvényben lévő oktatási rendszert, amelyben a diákok hat évig járnak általános, három évig középiskolába, majd három évig líceumba, vagy négy évig technikumba. A kormány azzal indokolja a változtatásokat, hogy a jelenlegi rendszerben a fiatalok kevesebb tudásra és képzettségre tesznek szert, az alaptantervben ugyanis nem a lexikális tudáson, hanem a mindennapokban felhasználható tudás megszerzésén van a hangsúly.
Ezen oktatási modell támogatói szerint a lengyel diákok sokkal jobb eredményeket érnek el a nemzetközi felmérésekben.
Korábban több ezer tanár tüntetett a reformok miatt, mert állásuk elvesztésétől tartanak, illetve attól, hogy az átalakítások nagy terhet rónak az állami költségvetésre, s a jövő szeptemberben életbe lépő új nemzeti tantervet sietősen állítják majd össze, ami a minőség rovására megy. Beata Szydlo miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy senkit nem rúgnak ki, az új oktatási modell lényege pedig az lesz, hogy ne csak tanítsa, hanem nevelje is a fiatalokat. „Visszahozzuk a történelem oktatását. Visszahozzuk a hazafias oktatást” – jelentette ki
Dariusz Piontkowski kormánypárti képviselő. Egy tavaly ősszel végzett felmérés szerint a lengyelek 67,9 százaléka támogatta a visszatérést a régi modellhez.
A lengyel parlament új gyülekezési törvényt is elfogadott, amely az ellenzék szerint antidemokratikus korlátozásokat vezet be a tüntetések megtartására és sérti a szólásszabadságot. Az új törvény szerint elsőbbség illeti az olyan típusú rendezvényt, amelyet több alkalommal is ugyanarra a helyszínre és időpontra hirdetnek meg. A többi megmozdulást legalább száz méterrel odébb lehet csak megtartani. A PiS szerint mindezzel az esetleges összeütközéseket akarják megelőzni.
Az Európai Parlament (EP) szerdán újabb vitát tartott a lengyel demokrácia helyzetéről, egyes EP-képviselők keményebb fellépést követelnek az Európai Bizottságtól Lengyelországgal szemben. Az ellenzéki és európai kritikák ellenére a PiS továbbra is messze a legnépszerűbb lengyel párt, a felmérések szerint 36 százalékos a támogatottsága.