A brit külügyminisztérium szerda este rövid nyilatkozatban utasította el Szijjártó Péter felvetését, miszerint a szigetországban találhatók úgynevezett no-go zónák. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szavaira London a következőképp reagált: „Nincsenek olyan területek az Egyesült Királyságban, amelyekben ne lehetne érvényt szerezni az Egyesült Királyság törvényeinek.” A kényszer-betelepítésről szóló népszavazási kampányban a magyar kormányzat tágabb fogalmat használ, és no-go zónaként azokat az európai városrészeket említi, amelyeket a hatóságok nem, vagy csak nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani, illetve a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek.
Érdemes egy harmadik, a Gatestone Institute által használt definíciót is megemlíteni, amely szerint a no-go zónák olyan, muszlimok által dominált szomszédságok, amelyek több szempontból is – például törvényen kívüliség, a biztonság hiánya vagy a vallási fenyegetettség – tiltott területet képeznek a nem muszlimok számára. A New York-i székhelyű kutatóközpont Andrew C. McCarthy iszlámszakértőt idézi, aki szintén a definíció összetettségére hívja fel a figyelmet. „Egyetlen értelmes ember sem állíthatja, hogy a hatóságoknak a jog alapján tilos belépniük a no-go zónák területére. A lényeg, hogy az ott uralkodó valós helyzet miatt nem ajánlott a belépés. Ugyanez vonatkozik a nem muszlim személyekre: természetesen számukra sem tilos a belépés, hanem inkább elkerülik a szóban forgó enklávékat, mert azok veszélyesek a nyugati életmódot folytató vagy nyugatias ruházatot viselők számára.”
Melyik állam vezetője vallaná be, hogy az országának törvényei egyes városrészekben nem alkalmazhatók, mert ott a saría, az iszlám törvénykezés az úr? – írja Kottász Zoltán vezércikkében.
Sokáig lehetne azon vitázni, hogy ki mit ért no-go zóna alatt, de ahogy az amerikai agytröszt is említi, a szóban forgó városrészek problémája jól és részletesen dokumentált. Csak az Egyesült Királyságban több mint száz muszlim „enklávé” található, az északi Blackburn város egyes részein 85 százalék, a közép-angliai Birmingham számos kerületében pedig bőven 70 százalék a muszlimok aránya. A multikulturalizmus egyik központjának kikiáltott Londonban sem más a helyzet, a brit főváros 33 kerületéből 23 „vegyes” terület, az őshonos britek száma pedig összességében jóval 50 százalék alatt van. Persze egy városrész attól még nem válik no-go zónává, hogy muszlimok költöznek oda, de számos kutató öngerjesztő demográfiai folyamatokat hangoztat. A Demos kutatócsoport 2015-ös elemzésében Birmingham példáján keresztül mutatta be, hogy az iszlám hívőinek érkezésével párhuzamosan az őshonos britek kiköltöznek a szóban forgó kerületekből.
ILYENEK A NO-GO ZÓNÁK ANGLIÁBAN
Korábban David Cameron akkori brit kormányfő hülyézte le a Fox News egyik szakértőjét, a héten pedig Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szavait kérdőjelezte meg a BBC munkatársa, ám a tények azt támasztják alá, hogy rengeteg olyan negyed van szerte Angliában, ahová európai ember nem lép be. Már ha jót akar magának.
A világ műhelyének nevezett ipari városban 2006-ban még 65 százalék volt a britek aránya, 2027-re ezt már csak 48 százalékra teszik. Ami a pakisztáni muszlim bevándorlókat illeti, 2006-ban 13 százalék volt, 2027-ben pedig közel 48 százalék lesz az arányuk. Birmingham épp a nagy muszlim lakosság és a no-go zónák miatt került a figyelem középpontjába. 2015-ben Steven Emerson terrorizmus-szakértő kijelentette, hogy Nagy-Britanniában nem csak hogy no-go zónák, de olyan teljesen muszlimok lakta városok is vannak, ahova nem muszlimok már be sem teszik a lábukat. A szakértő Birminghamre utalt, amiért később David Cameron akkori miniszterelnöktől megkapta az idióta jelzőt. Pedig alig egy évvel korábban robbant a trójai faló nevű botrány, egy iszlamista összeesküvés, amikor a birminghami muszlimok a helyi iskolákon keresztül akarták átvenni az ellenőrzést a város felett. A brit kormány által elrendelt nyomozás is megerősítette az iszlamizmus jelenlétét az oktatási intézményekben és az általuk használt Nyugat-ellenes retorikát. A szélsőségesnek mondható vallási gyakorlatok miatt még 2015-ben is több mint két tucat birminghami iskola volt megfigyelés alatt.
Sokan London egyes részeit is no-go zónaként értékelik, hiába uralkodnak az Egyesült Királyság törvényei. A főváros Tower Hamlets nevű kerületében helyszíni beszámolók szerint az iszlám hitszónokok nem csak a saría törvényeit akarják bevezetni, de a nem muszlim vallású briteknek sötétedés után utcára lépni sem érdemes. Szijjártó Péter a BBC-nek adott nyilatkozata után egy Tower Hamletsben élő férfi a Twitter mikroblogon üzent a műsorvezetőnek: „Evan, tudod, hogy hazudtál a magyarnak a londoni no-go zónákról. Te sem lennél biztonságban éjszaka Tower Hamletsben.” Egy másikfelhasználó így vélekedik: „Evan Davis az, aki még nem járt Tower Hamletsben! A saját munkaadója, a BBC közölt cikket Élet Nagy-Britannia no-go zónáiban címmel.”
A brit sajtóban valóban rengeteg nyoma van a Londonban tapasztalható iszlamista erőszaknak, épp a no-gónak titulált Tower Hamlets kapcsán cikkezett a The Sunday Telegraph egy amerikai diákról, akit három nappal az országba érkezése után vertek meg a nyílt utcán, csak mert alkoholt fogyasztott. Egy másik alkalommal egy muszlim férfi volt az áldozat, aki a ramadán alatt rá mert gyújtani a kerületben. Arra is volt példa, hogy London egy népszerű kerületében korbácsütéssel fenyegettek meg étterem- és bolttulajdonosokat, ha nem fejezik be az alkoholárusítást.
Példák Európában
Az európai no-go zónák problémájára a párizsi és brüsszeli merényletsorozatok hívták fel a figyelmet. Miután valamennyi terrorcselekmény a brüsszeli Molenbeek kerületbe vezetett vissza, Jan Jambon belga belügyminiszter kénytelen volt beismerni, hogy a belga hatóságok már rég elvesztették az ellenőrzést a muszlimok lakta városrész felett. – Kitakarítjuk Molenbeeket – ígérte meg a tárcavezető. Teun Voeten fotóriporter, aki kilenc évig lakott a kerületben, így fogalmazott: „Mint a gorilláknak a dzsungel, olyan a terroristáknak Molenbeek.” A szomszédos Franciaországban sem ismeretlenek a hatóságok ellenőrzésén kívül eső kerületek. Éric Zemmour politikai újságíró A francia öngyilkosság című esszékötetében már jóval a terrorcselekmények előtt, 2014-ben közölte: Franciaországban létezik számos olyan, elsősorban külvárosi kerület, ami már nem is Franciaország, inkább egy iszlamista köztársaság. A kormány részéről sem tagadják a veszélyes enklávék létezését, Patrick Kanner francia várospolitikai, ifjúsági és sportügyi államtitkár március végén arról beszélt, hogy az országban legalább száz olyan negyed lehet, mint a brüsszeli Molenbeek. Északon is ismert a jelenség, idén márciusban egy ausztrál tévéstáb járt pórul a svéd fővárosban, mert a munkájukat végezték. A csoport éppen Stockholm Rinkeby nevű negyedében forgatott, amikor bevándorlók egy csoportja számon kérte rajtuk, hogy mit keresnek a kerületben. Ausztrál sajtóforrások szerint a kiérkező rendőrök sem tudtak mit kezdeni a helyzettel, inkább arra figyelmeztették a külföldieket, hogy nem tanácsos a városrészben tartózkodniuk. Korábban Jacob Ekström, a svéd rendőrség munkatársa a Forskning & Framsteg online hírportálnak Rinkeby kapcsán elmondta: a kerületbe egy járőrautó egyedül be sem tud hajtani. Ez bizony egy no-go zóna – fogalmazott. (J. T.)