A dél-amerikai országban, ahol a diktatúrákból tanulva az elnökök csak egy cikluson át vezethetik az országot, hetek óta káosz övezi a választások közeledtét. Eredetileg 19 jelölt indult volna az elnöki székért, ebből a választásokra 10-en maradtak. A választási bíróság többek között a két nagyobb esélyes indulót is kizárta: egyiküket regisztrációs hiba, másikukat illegális szavazatvásárlás miatt. „A politikába vetett hit nagy károkat szenvedett. A bizalmatlanság hatalmas” – fogalmazott Jorge Arias, a Polilat Buenos Aires-i politikai elemzőközpont igazgatója. Annál is inkább, mert a legnagyobb esélyes, Keiko Fujimori neve sem teljesen tiszta. A 41 éves politikus ugyanis szintén szavazatvásárlás gyanújába keveredett: állítólag száz dollárt meghaladó összegben pénzt és ajándékokat osztott szét egy ifjúsági zenei rendezvény alkalmával, miközben az ajándék értéke legfeljebb öt dollár lehet. Bár a vádat kellő megalapozottság hiányában az illetékes választási bizottság elutasította, sokak számára gyanús maradt Keiko, akinek neve felmerült a nemrég kiszivárogtatott panamai offshore-botrány kapcsán is.
Arról nem is beszélve, hogy a jobboldali elnökjelölt édesapjától, a diktatórikus intézkedéseket bevezető Alberto Fujimoritól sem örökölt túl jó reputációt. A volt elnök 1990-ben került hatalomra, tíz évig tartó vezetése alatt megszüntette a többpártrendszert és magához ragadta a hatalmat. A 2000-es választást követően azonban lemondásra kényszerült, és 25 év börtönre ítélték autoritárius tendenciák, korrupció és az emberi jogok megsértése miatt. Politikai elemzők szerint ugyanakkor Alberto Fujimori nevének pozitív jelentése is van. Többekben feleleveníti a Fényes Ösvény gerillacsoport legyőzését és az elnök szegénység elleni sikeres küzdelmét is.
Lánya, akit Peruban csak Keiko néven ismernek, ugyanakkor kampánya során elhatárolódott apjától, programjának több pontja is a volt elnök túlkapásaira reflektál. Kijelentette, egyrészt az ellenzék kezébe adná a felügyelőszervek és a kongresszus titkosszolgálati bizottságainak vezetését, másrészt kárpótolná azokat a nőket, akiket apja kormányzása idején kényszersterilizáltak. „Tudom, hogyan tekintsek országom történelmére. Tisztában vagyok azzal is, hogy mely fejezetei méltóak az ismétlésre, és melyeket kell örökre elfelejteni” – mondta korábban egy kampányvita során.
Ennek ellenére több békés tüntetés is zajlott az elmúlt héten, mert sokan úgy gondolják, Keiko apja politikai örökségét akarja továbbvinni. Peruban mintegy 50 ezren demonstráltak, de utcára vonultak a Sydney-ben, Párizsban, Brüsszelben, Madridban, Rio de Janeiróban, Buenos Airesben és Helsinkiben élő peruiak is. A tegnapi választások napján az ellenérzés erőszakossá fajult: két katona és egy sofőr is életét vesztette egy választási anyagokat szállító jármű elleni támadásban, amelyet feltehetően baloldali lázadók követtek el.
Bár lapzártánkig nem jelent meg hivatalos eredmény, a közvélemény-kutatások szerint Keiko valószínűleg nem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát. Ezért feltehetően második forduló dönt majd az elnök személyéről, június 5-én. Keiko legnagyobb riválisai egyébként a befektetők által favorizált, 77 éves, lengyel származású centrista Pedro Pablo Kuczynski és a 35 éves baloldali törvényhozó, Verónika Mendoza.
A pszichológus végzettségű Mendoza az üzleti elit befolyásának letörését és a kisvállalatok előtérbe hozását ígérte. Peru ugyanis magas növekedési rátáinak köszönhetően a befektetők kedvelt helye lett az utóbbi években. Peru lakosságának nagy részét ugyanakkor máig illegálisan foglalkoztatják, 2014-ben például háromnegyedük társadalombiztosítás nélkül dolgozott, és nem fizetett adót. Hozzá kell tenni, hogy az országot a mai napig a legnagyobb kokaintermelőként tartják számon, a fekete foglalkoztatás nagy része ehhez köthető.
Tekintettel arra, hogy Keiko politikai programja a befektetési lendület fenntartása, a választás főként arról szólhat, hogy Peru folytatja-e a gazdasági nyitottságot, vagy bezárja kapuit a külföldi nagytőkések előtt.