Izrael brutalitása a palesztinok ellen mindenki számára nyilvánvaló. Bárhová megyünk, beszélni fogunk a palesztinok szabadságáról és függetlenségéről – mondta Gwede Mantashe, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) főtitkára. A tárgyaláson szó esett egy állandó Hamász-iroda megnyitásáról is Dél-Afrikában, az ANC pedig azt ígérte, hogy a palesztinok ügyét hivatalosan is felveti minden nemzetközi fórumon. Mantashe tavaly arra szólította fel a kormány tagjait, hogy ne utazzanak Izraelbe, így állva ki a palesztin nép mellett.
Ebben a helyzetben a történelem ismétli önmagát, ugyanis negyven évvel ezelőtt hasonló tárgyalások zajlottak le. Akkor a két valószínűtlen szövetséges, Izrael és Dél-Afrika vezetői látogatták meg egymás országát, s hangsúlyozták a közösségüket, amely mindkét oldalról kényelmetlen, de nagyon gyümölcsöző volt. Dél-Afrika Jan Vorster vezetésével szigorú apartheidpolitikát folytatott, amely ugyan nem tette népszerűvé a nemzetközi diplomáciában, de nagyon gazdag volt, és a sok pénzért az egész nyugati világ hajlandó volt lenyelni a politikai elhajlást.
A hetvenes évek elejétől kezdve Nelson Mandela Afrikai Nemzeti Kongresszusa ugyanolyan veszélyes fegyveres terrorbanda volt a fehér hatalom szemében, mint Izraelben a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet, ráadásul a két csoport ideológiailag is egy platformon állt, céljaik és eszközeik is nagyon hasonlóak voltak. Nelson Mandela emiatt került amerikai terrorlistára, ahonnan nem került le akkor sem, amikor Nobel-békedíjas politikusként Dél-Afrika elnökévé választották, így amerikai útja előtt sietve kellett elintézni beutazási engedélyét 2008-ban.