A kötelező betelepítési kvóták ügyében továbbra is valószínűtlen a konszenzus az uniós tagállamok között – jelentette ki tegnap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus az Európai Parlament előtti felszólalásában ugyanakkor hangoztatta: júniusig valódi esély van a teljes egyezségre a külső határok védelmét, a frontországoknak nyújtandó támogatásokat, az Afrika-stratégiát, illetve a dublini menekültügyi reform főbb elveit illetően. Szerinte ha ezekben a kérdésekben megvalósul a hatékony fellépés, a kontinens jó eséllyel talál tartós megoldást a migrációs válság kezelésére.
A múlt héten az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) meghatározta a dublini reform során képviselendő álláspontját, amely szolidaritás címszó alatt többek között a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok szankcionálását tenné lehetővé. Tusk már akkor úgy fogalmazott: a kvótarendszernek nincs jövője, a menekültkérdésben pedig érdemes lenne olyan álláspontra jutni, amely nem ver éket a visegrádi országok és Európa többi része közé.
– Ez az a kvótarendszer, amelyről két éve beszélünk, ez az a kvótarendszer, amelyet egyértelműen visszautasítunk, mivel szerintünk a kvótarendszer rossz ötlet, ellentétes a tagállamok érdekeivel, és veszélyes vállalkozás – kommentálta a LIBE döntését tegnap Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő kifejtette: a szakbizottság által megszavazott tervezet valójában rejtett, álcázott módon szuverén hatásköröket vonna el az uniós tagállamoktól, és az Európai Unió legmagasabb döntéshozó szerve, az Európai Tanács szándékaival is szembemegy. Kovács szerint a kötelező betelepítés kérdésében a magyar álláspont nagyon következetes, Magyarország szembeszáll az ilyen kezdeményezésekkel, és ezt a célt szolgálja a nemzeti konzultáció is.
Jean-Claude Juncker is felszólalt az Európai Parlament tegnapi vitájában, ahol az európai bizottsági elnök háláját fejezte ki a megosztó parlamenti állásfoglalás miatt. – Köszönettel tartozom a parlament LIBE bizottságának, amely egy héttel ezelőtt helyes döntéseket hozott, ezért gratulálok önöknek – hangoztatta a testület előtt Juncker, majd a közös menekültügyi rendszerrel kapcsolatban a jogszabály elfogadásának felgyorsítását sürgette. A politikus az Afrikáért létrehozott uniós szükséghelyzeti alapra is kitért: mint fogalmazott, a tagállamoknak a szavaikhoz kellene igazítaniuk a tetteiket, hiszen eddig mindössze 175 millió euróval támogatták a segélyalapot.
A Hogyan legyen szolidárisabb az EU? kérdés a parlamenti csoportok vezetőit is megmozgatta. A szociáldemokraták részéről Gianni Pittella frakcióvezető a jómódúak egoizmusaként értékelte a katalán és észak-olaszországi helyzetet. Közölte: semmi gond sincs azzal, ha igény van a nagyobb autonómiára, de az nem mehet szembe a szolidaritással. – Meg kell akadályoznunk Európa eltrumposodását – figyelmeztetett.
Hatékony védelem kell
A migráció minden eddiginél veszélyesebb szakasza következik – figyelmeztetett Szijjártó Péter tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján. A külgazdasági és külügyminiszter az olaszországi Palermóból az MTI-nek kifejtette: az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció átütő sikereket ért el, a terroristák korábbi területeinek immár 87 százalékát felszabadították, a terrorszervezet olajbevételeinek 90 százalékát elapasztották, és a havi 1500-2000-ről gyakorlatilag nullára csökkent a dzsihadistákhoz csatlakozó idegen harcosok száma.
– A terroristánál csak egy rosszabb jelenség van; a dühös és elkeseredett terrorista – fogalmazott Szijjártó, kiemelve: a menekülési kényszer miatt rekordmennyiségű terrorista fog azzal próbálkozni, hogy az illegális bevándorlási hullámot kihasználva bejusson Európába. A magyar diplomácia vezetője szerint minden eddiginél nagyobb szükség van Európa külső határainak védelmére, és ha ez nem sikerül, romba dőlhet Európa maradék biztonsága is. – Itt lenne az ideje, hogy a képmutatás és a politikai korrektség helyett Európa végre tegyen az európai emberek biztonságának helyreállítása érdekében, és ez csak hatékony határvédelemmel lehetséges – szögezte le Szijjártó.