A JBC Energy iparági elemzőcég szerint októberben 170 ezer hordó/nappal csökkent a kereslet Európában is, továbbá Kínának a dízel és gázolaj iránti igénye is visszaesett. E sorok írásakor a WTI, illetve az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj ára egyaránt valamivel 37 dollár alatt alakult hordónként. A múlt héten volt ugyan egy jelentősebb visszakorrekció az árban, de ezt egyrészt a húsznapos mozgóátlag állította meg az Erste Bank elemzése szerint, másfelől az Iránból érkező híreknek is betudható volt a fordulat, miszerint a közel-keleti ország minél előbb szeretne visszatérni kitermelésével a világpiacra.
Daniel Ang, a Phillip Futures pénzügyi tanácsadó elemzője úgy véli: az olajárakat e hét elején a japán ipari visszaesés mozgatta meg. A Tokióban még hétfőn közölt adatok szerint az előző hónaphoz képest egy százalékkal esett vissza az ipari termelés novemberben, szemben az októberi 1,4 százalékos emelkedéssel. – Ritka, hogy japán adatok ilyen hatást gyakoroljanak az olajárakra, de fontosabb, különösen amerikai mutatók hiányában kis információ is mozgathatja a piacokat – mondta Ang, akit a távirati iroda idézett. A kínálati oldalról sem találtak reményre okot adó fejleményeket a befektetők, miután a szaúdi kormány közzétette jövő évi költségvetési tervezetet. A számok alapján a Bloomberg elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a szaúdi illetékesek hordónként 29 dollárral kalkulálhattak. Az olajárak miatti aggodalmak – a nyomott kínai növekedéssel párosulva – beárnyékolták hét elején a kereskedést a távol-keleti tőkepiacokon; igaz, Hongkongtól Tokióig enyhe pluszban zártak ezzel együtt is a főbb mutatók.
A 2016-os szaúdi költségvetéstervből kiderül: a világ legnagyobb nyersolajexportőre több évre számol az alacsony világpiaci olajárral. Szaúd-Arábia költségvetési hiánya 2015-ben 367 milliárd riált (97,9 milliárd dollár), a GDP 15 százalékát teszi ki. A 2016-os büdzsében 326 milliárd riálra akarják leszorítani a deficitet. A költségvetés kiadásait is visszafogják: 840 milliárd riállal terveznek a büdzsében, szemben a 2015-ös 975 milliárd riállal, miközben 2016-ban 514 milliárd riál bevételt vár a kormány, az idei 608 milliárd riál után. Az olaj ára átlagosan hordónként 54 dollár volt, az év végére viszont 37 dollárra esett. Szalmán szaúdi király korábban hangsúlyozta: az ország gazdasága meg tud felelni a kihívásoknak, hozzátéve: diverzifikálják a királyság bevételi forrásait. A költségvetés tervezetében a költségcsökkentő intézkedések között szerepel a kőolajtermékek állami támogatása is a következő öt évben. Az elemzők a benzináremelést politikailag érzékeny lépésnek tartják a sivatagi királyság részéről. A költségvetési tervezetben számos terület és gazdasági tevékenység privatizációját is kilátásba helyezik, valamint az általános forgalmi adó bevezetését, illetve az üdítők és a dohány adójának emelését.
A Saxo Bank elemzése azt prognosztizálja: a nyersolaj ára 2016-tól kezdődően mintegy tíz éven át 40 és 60 dollár között mozog majd hordónként. Egyedül az amerikai kontinensen pusztító El Nino légköri jelenség húsz százalékkal növeli azt, részben közvetve. Az emelkedés nyomán pedig világszerte nőnek majd az élelmiszerárak – akár átlagosan 40 százalékkal is, állítja a Saxo Bank.
AZ OLAJÁRRAL GYENGÜL A RUBEL
Folytatódott kedden a rubel gyengülése: az euróért már több mint 80 rubelt, a dollárért pedig csaknem 73 rubelt kértek a devizakereskedésben. A jegyzés ezzel a negyedik egymást követő nap esett, és került újabb mélységbe. Ennek oka egyrészt a kőolaj világpiaci árának csökkenése, másrészt az adófizetési kötelezettségek időszakának lezárultával és az újévi, illetve az ortodox karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó szabadságok előtt szinte nincs is kereslet az orosz fizetőeszköz iránt. Az olajárak összeomlása és a nyugati szankciók együttesen azt eredményezték, hogy az orosz gazdaság 2015-ben mély recesszióba süllyedt. Az ár tartós gyengülése szertefoszlatta a moszkvai vezetők azon reményét, hogy a gazdaság már túljutott a nehezén, és jövőre ismét növekedés következik. (MTI)