Újragondolnák az Európai Uniót a visegrádi országok, megtartva az eredeti alapító eszméket, s megerősítve az országközösség később már 27 tagja közötti szövetséget – derült ki a négy tagállam külügyminisztereinek budapesti előadásából. A négyek Szijjártó Péter meghívására gyűltek össze Budapesten, a misszióvezetők hagyományos találkozóján, szimbolikus keretet adva a V4-együttműködés erősödésének. A magyar külgazdasági és külügyminiszter előadásában hangsúlyozta: jelenleg az EU-n belül vitán felül a visegrádi együttműködés a legszorosabb és leghatékonyabb csoportosulás, amely „nevén meri nevezni a dolgokat”, és rámutatott, a négy állam – hazánkon kívül Csehország, Lengyelország és Szlovákia – még soha nem állt egymással ilyen szoros kapcsolatban. Kiemelte, a közép-európai országoknak nemzeti érdekeik fűződnek egymás sikeréhez, közös fellépésük pedig növeli az országcsoport szavának súlyát, egyre komolyabb tényezővé válva az unión belül.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar diplomaták feladata lesz ennek az együttműködésnek az elősegítése, a lehető legszorosabb kapocs kialakítása az állomáshelyükön a négy ország között. A diplomaták elé kitűzött első számú célnak nevezte a biztonság megtartását Közép-Európában, emellett rámutatott, véget kell vetni annak a brüsszeli politikának, amely migránsok százezreit hívja az uniós határokhoz. – A jó válaszok a kihívásokra mindig tagállami szinten, és nem Brüsszelben születtek – mutatott rá a magyar diplomácia irányítója, javasolva: az újragondolt unióban a hatásköröket ne a központi intézményekbe integrálják, hanem hagyják meg azokat a megfelelő helyen, azaz a tagállamoknál.
Szijjártó Péter a képviselendő álláspontról beszélve emlékeztetett: az európai szabályokat mindenkinek be kell tartania. Úgy fogalmazott: nem fogadjuk el a kettős mércét, ahogyan azt sem, ha valakit azért kritizálnak, mert betartja a szabályokat. A miniszter hangsúlyosan szólt az Európai Unió (EU) bővítésének jelentőségéről is, kiemelve, a Nyugat-Balkán stabilitását előmozdítja az uniós integráció, így Budapest egyértelműen támogatja a térség közeledését az EU-hoz. A meghívott vendégek számára ugyancsak visszatérő elem volt az Európai Unió sürgető reformja. – Az EU politikáját közelebb kell hozni az unió polgáraihoz, fel kell építeni a bizalom közösségét az állampolgárok és az uniós intézmények között – vélte előadásában Witold Waszczykowski.
A lengyel külügyminiszter szerint szükség van arra, hogy Brüsszel meghallja a nemzeti parlamentek hangját, a megreformált unió visszatérjen az alapvető szabadságjogokat szem előtt tartó eszmékhez, emellett az Európai Bizottság ne politizáljon a jelenlegi módján. – Ne az elfogult bürokratáké legyen a végső szó! – mondta Waszczykowski, hozzátéve, az EU jövője sem szabad, hogy tabu legyen. Ezzel utalt a hamarosan huszonhét tagúra olvadó közösség előtt álló egyik legnagyobb kihívásra, a britek távozására. A lengyel diplomácia vezetője ugyanakkor hangsúlyosan foglalkozott a nemzetbiztonság kérdésével, főként az Oroszország jelentette kihívással. A 2014 óta tartó orosz lépéseket egyfajta, a biztonsági szerkezeten mutatkozó repedésként értékelte, ugyanakkor jelezte: Moszkva remélhetőleg nem akarja a NATO hitelességét aláásni. Hozzátette: pozitív programot szeretnének megvalósítani, amihez a bizalom újjáépítését szolgáló orosz magatartás szükséges.
Csehország külügyminisztere egyetértett abban: jelenleg biztonságos a visegrádi térség, de rámutatott, valami megváltozott világunkban, az emberek aggodalommal tekintenek a jövőbe, s ő maga úgy érzi, tűzoltással foglalkozik évek óta. Lubomír Zaorálek szerint a következő időszaknak a döntésekről kell szólnia. A legfontosabb a Brexit után az európai projekt stabilitásának biztosítása, a Brexitet pedig egy radikális intézményi változás előjelének kell tekinteni – vélte. – Helyre kell állítani az EU-ban az egységet a tagállamok és Brüsszel között – hangsúlyozta Zaorálek. Rámutatott, a visegrádi együttműködés példaértékű, de a négyek egységének az unión belül van csak értelme.
Miroslav Lajcák Szlovákiát, egyben az EU soros elnökségét képviselte, s ugyancsak az egység fontosságát hangoztatta: a válság szorosabbra fogta az V4-ek együttműködését. Aláhúzta, a britek döntése a polgárok elégedetlenségét mutatja, és ma is fennáll az EU fragmentálódásának veszélye, ami nagyon veszélyes. Lajcák úgy látja: az EU előtt két lehetőség áll, vagy az emberek igényeire reagál, vagy végleg válságba sodródik. – Nem lehet hagyni, hogy tovább erősödjön az euroszkepticizmus, mert az EU a megoldás, nem a probléma – vélte.