Az exállamfő (2007–2012) programnak is beillő kötetében – amelyet megjelenése előtt ismertetett a párizsi sajtó – többek közt az olvasható: a francia jobbközép emblematikus alakja visszaszorítaná a radikális iszlámot, miközben korlátozná a bevándorlást az Európán kívüli országokból, s csak azokat látná szívesen, akiknek munkájára szüksége van a 67 milliós országnak. Ennek megfelelően az apai ágon magyar származású politikus felfüggesztené a 70-es évektől fogva lehetővé tett családegyesítéseket, amelyek azt eredményezték, hogy egy munkavállalási engedélyt szerzett bevándorló számos rokonát hozhatta magával Franciaországba, ahol demográfusok szerint ma 12-14 millió embernek van Európán kívüli nagyszülője, és 5-6 millióra teszik ezen belül a muszlimok számát.
Könyvében Sarkozy úgy véli: „a nemzeti identitás a következő elnökválasztási kampány egyik első számú vitapontja lesz.” Szorgalmazza a gyűlöletszító imámok kiutasítását, és megvonná a segélyeket azoktól az asszonyoktól, akik a teljes arcukat elfedik nikábbal vagy burkával. A terrorellenes intézkedések részeként speciális bíróság felállítását kezdeményezi és hatványozottan róná ki a büntetési tételeket a visszaeső bűnözőkre.
A 61 éves Sarkozy három éve nem vesz részt a napi politika felett álló Alkotmánytanács munkájában, amelynek pedig exelnökként hivatalból a tagja. Ez is, valamint az is újraindulási szándékára utalt korábban, hogy nemrég megemlítette: távozni fog a jobbközép Köztársaságiak (LR) éléről. Sarkozy ugyanis – tucatnyi más aspiráns mellett – megméreti magát a jobbközép novemberi előválasztásán, amelyen legnagyobb ellenfele várhatóan Alain Juppé egykori miniszterelnök lesz. Juppét egy friss felmérés szerint az LR szimpatizánsainak 73 százaléka támogatja, Sarkozyt 55 százalék, miközben az utóbbi támogatottsága 13 százalékpontot apadt. Viszont mindketten meg tudnák verni Hollande-ot a „szondák” szerint, ahogyan Marine Le Pent, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökét is; igaz, Juppé mindkettejüket nagyobb arányban.
Megkezdődött a mozgolódás a balközépen is. – A franciák többségéhez hasonlóan magam sem tudom támogatni a jelenlegi elnököt, ezért elindulok az elnökválasztáson – jelentette be a minap, Hollande számára némiképp megalázó módon egykori gazdasági minisztere, Arnaud Montebourg. Ő két évvel ezelőtt élettársával, a kulturális tárcát vezető Aurélie Filippettivel egyszerre lépett ki a kormányból, mert nem értett egyet a kabinet irányvonalával. Az 53 éves Montebourg korábban is a balközép rakoncátlanja volt – nem éppen elnökesélyes, ám hangsúlyosan baloldalibb az Hollande–Valls-féle vezetésnél. Hollande még nem nyilatkozott, elindul-e az újabb ötéves mandátumért. Mindenesetre a – saját maga szabta – minimális feltételt teljesítette: ha kevéssel is, de 10 százalék alá szorította a munkanélküliségi rátát.
EURÓPA TART A MENEDÉKKÉRŐKTŐL
A menedékkérők legfontosabb európai célországaiban élők többsége úgy véli, a bevándorlók túl sokan vannak, és csak a megkérdezettek ötöde tartja pozitívnak a jelenlétüket – derül ki az Ipsos felméréséből. Az összes megkérdezettet tekintve 49 százalék véli úgy: a bevándorlók túl sokan vannak. Olaszországban 65 százalékuk, míg Belgiumban 60, Franciaországban 57, Németországban 50, az Egyesült Királyságban pedig 49 százalékuk van ezen az állásponton. – A többek közt a Földközi-tenger partjaira érkező menekültekről szóló képsorok felerősítik az ellenőrizetlen migrációtól való félelmeket Európa legtöbb országában, miközben a legfőbb kérdés az, tudnak-e a bevándorlók integrálódni – húzta alá Yves Bardon, az Ipsos programigazgatója. A megkérdezettek 61 százaléka van azon a véleményen, hogy a menedékkérőkkel terroristák is beszivárognak. Franciaországban, Olaszországban és Németországban az emberek több mint kétharmada gondolja így. (MTI)