Több ezer orosz csapat sorakozik fel Oroszország nyugati határánál arra várva, hogy részt vegyen a szeptember 14–20-i hadgyakorlatban, amely valószínűleg a legnagyobb szabású lesz a hidegháború befejezése óta. A hivatalos orosz retorika szerint a Fehéroroszországgal közösen rendezett, részben Belarusz földrajzi területén tartott erődemonstráció nem más, mint terrorelhárítási gyakorlat, megfigyelők szerint azonban ennél jóval többről van szó.
A Zapad (Nyugat) 2017 fedőnevű akciót ugyanakkor minden negyedik évben megrendezik, és a műveletet is hónapokkal ezelőtt bejelentették, így semmiképp sem lehet felfogni Washington Moszkvával szemben bevezetett szankcióira adott válaszreakcióként. A Kreml és a Fehér Ház közötti diplomáciai viszony közelmúltbeli romlása miatt azonban egyre nagyobb figyelem övezi a körülbelül 150-200 ezer katonát felvonultató eseményt, amely a Balti- és az Északi-tengeren működő haditengerészeti és légi egységekre is kiterjed.
A Zapad 2017 – nem meglepő módon – hónapok óta izgalomban tartja a geopolitikai helyzetükből fakadóan a NATO és Oroszország között ütközőzónát képező balti államokat, illetve Lengyelországot, amelyek a Krím félsziget annektálása óta tartanak az orosz agressziótól. Tovább fokozza a hangulatot, hogy Moszkva Grúzia 2008-as, valamint Ukrajna 2014-es lerohanása előtt is hasonló gyakorlatokat tartott. Ráadásul Belarusz – ahol a hadgyakorlat zajlik majd – határos három NATO-tagállammal is: Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal. Dalia Grybauskaite litván elnök a minap bejelentette, hogy az erődemonstráció idejére az Egyesült Államok megkétszerezi a litván légtérben járőröző vadászgépeinek számát, valamint megnövelik a katonák, más hadieszközök és a hadihajók számát is.
Az USA egyébként egy századnyi katonát vezényel minden balti tagköztársaságba közvetlenül az orosz–fehérorosz hadgyakorlat megkezdése előtt. Varsó korábban szintén hangot adott nyugtalanságának. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a napokban úgy nyilatkozott: a legutóbbi két hadgyakorlat forgatókönyve kissé ijesztő volt Lengyelország számára amiatt, hogy tartalmazta a katonai és nukleáris csapást Lengyelországra, ezért a mostanit is nyomon fogják követni. Hozzátette ugyanakkor, hogy természetesen semmilyen rendkívüli intézkedést nem foganatosítanak, de az augusztus végén Varsóba látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral megvitatják a lehetséges forgatókönyveket.
Oroszország tehát ragaszkodik ahhoz, hogy a hosszú ideje tervezett Zapad 2017 nem több a 28 tagországból álló észak-atlanti szövetség „agressziója elleni védelemnél”. A NATO ugyanis tavaly nyáron határozott arról, hogy csapaterősítést hajt végre Lengyelországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban mintegy ezer-ezer katonával. Az orosz határ mentén tehát jelenleg több mint 7000 egység sorakozik fel, készen állva arra, hogy egy esetleges támadás során megvédje a NATO-tagállamokat.
Bár Donald Trump amerikai elnök sokáig nem fogalmazott egyértelműen, milyen álláspontot képvisel az ügyben, a sokszor a történelmi jelzővel illetett varsói beszédében egyértelművé tette: Washington fellép az orosz destabilizáló törekvések ellen.