„Vízválasztóhoz érkeztünk az európai projektben és az egész globális gazdaságban” – mondta, hozzátéve: érvényüket vesztették azok a mítoszok, hogy a tőkének nincs nemzetisége, hogy jók az egyenlőtlenségek, hogy az ipar valamiféle 19. vagy 20. századi maradvány, vagy hogy az államnak nincs haszna többé.
Helytelennek nevezte a kétsebességes Európa eszméjét.
„Nem akarjuk (…) az újbóli megosztást, egyesek lemaradását, nem egyezünk bele abba, hogy Európát jobb és rosszabb államokra osszák” – jelentette ki Mateusz Morawiecki.
Síkraszállt a nemzetállamok további szerepe mellett.
„A lengyel elem tökéletesen beleillik az európai puzzle-ba, de a nem megfelelő oldalról vagy erővel beilleszteni nem szabad” – figyelmeztetett.
„Külpolitikánk az államérdek politikája” – jelentette ki, utalva Lengyelország tagságára a G20-csoportban, továbbá arra a törekvésre, hogy Lengyelország „az EU építésze” akar lenni, hozzá akar járulni a NATO és az EU tevékenységének összehangolásához, a visegrádi csoporton és a Három Tenger Kezdeményezésen belüli együttműködés „konszolidációjához”. Lengyelország fő szövetségesének az Egyesült Államokat nevezte.
Morawiecki úgy vélte, Európának arra van szüksége, hogy visszatérjen a valódi értékekhez, mert azok az értékek, amelyekről ma beszélnek, egyre gyakrabban a hagyományos értékek, a természetjog tagadását jelentik.
Lengyelország az egységes Európát a tolerancia és a demokrácia történelmi hagyományával gazdagítja, mai gazdasági és társadalmi berendezkedése pedig arra mutat példát Európának, hogy hogyan lehet összekapcsolni a társadalmi szolidaritást és a dinamikus gazdasági fejlődést – állapította meg.
Kormánya egyik fő feladatának a lengyel ipar további fejlesztését és újjáépítését nevezte.
A „virágzó gazdaságot” nevezte a „bőkezű” társadalmi programok előfeltételének. „Lengyelország nagy korszerűsítését akarjuk” – jelentette ki, kiemelve „a vállalkozó állam” modelljét, mely szerinte arany középutat jelent „a minimális állam és a nehézkes, bürokratikus állam között”.
Úgy vélte, a mai gazdaságpolitika dönt majd arról, hogy Lengyelország a jövőben a magas szintű technológiák gyártója vagy a külföldi cégek értékesítési piaca lesz-e. „Lengyelországot Európa logisztikai központjává akarjuk tenni” – jelentette ki. Az ezt célzó infrastrukturális beruházások között kiemelte a Lódz és Varsó között építendő központi repülőteret és a szomszéd országokat is ellátó gázszállítási csomópontot.
Az új kormányfő úgy értékelte: Lengyelországot az utóbbi 25 évben a külföldi tőke gyarmatosította, mivel a rendszerváltás után az ország a gazdaságban hibás modellt alkalmazott. „Öntudatos, nem pedig marginális szerepet akarunk” – jelentette ki. Véleménye szerint a „külföldi intézmények által a 90-es évek elején idetelepített” fogyasztói kapitalizmustól „a megtakarítások és a beruházások kapitalizmusára” kell áttérni.
Ígérete szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika keretében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a lengyel gazdáknak, ennek érdekében el akarják érni a Lengyelországra jutó uniós mezőgazdasági támogatásoknak az európai átlagra való emelését.
Kilátásba helyezte a kis- és középvállalkozások működésének adminisztratív feltételeit egyszerűsítő törvénycsomagot. E vonatkozásban utalt a megindított igazságügyi reformra is, fontosnak nevezve a hatékony, igazságos bíráskodást.
Nagyon fontosnak minősítette az egészségügy reformját is. A következő 10 év kiemelt programjának nevezte a tavaly elindított, olcsó önkormányzati bérlakások építését támogató programot.
Az európai migrációs válsággal kapcsolatban megismételte, hogy a menekültelosztási kvóta „be nem vált mechanizmus”.
Morawiecki „a kontinuitás kormányának” nevezte kabinetjét, s kilátásba helyezte: többek között folytatni fogja a múlt héten a kormányfői posztról lemondott Beata Szydlo nagyszabású családpolitikáját.
Mateusz Morawiecki kormányáról – mely januárig várhatóan a Szydlo vezette kabinetjével azonos összetételben dolgozik – éjfél körül tart bizalmi szavazást a lengyel szejm. Az új kormányfőt jelölő Jog és Igazságosság (PiS) párt abszolút többséget élvez az alsóházban, így nem kétséges, hogy az új kormány megkapja a parlament bizalmát.