Magyarország és a latin-amerikai államok közötti kapcsolatok az 1990-es évektől fokozatosan gyengültek, kevesebb figyelem irányult a térségre, de a kormány külgazdasági céljai részeként ez hamarosan megváltozhat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hosszú távú célja ugyanis az, hogy egyharmadra növelje az Európán kívüli export részarányát, amelyben szerepet szán a latin térségnek is. Latin-Amerikával a rendszerváltáskor a teljes magyar árucsere-forgalom öt százalékát bonyolítottuk. 2014-ben ez az érték már csak 0,81 százalék, azaz 1,7 milliárd dollár volt – mondta a Magyar Időknek a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőosztálya, kiemelve, jelenlegi céljuk, hogy a kereskedelmi forgalmunk nagyságrendekkel meghaladja a mostanit, elsősorban a K+F együttműködés és a technológiatranszfer révén.
A főosztály közölte: a térségbe irányuló kivitelünkben jelenleg a gépek, illetve gépi berendezések, a feldolgozott termékek dominálnak, ezektől jelentősen elmaradnak az élelmiszerek. A legfőbb hazai exportcikkek ezen belül egyébként a villamossági cikkek és alkatrészek, a telekommunikációs eszközök, a gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok, a vegyipari termékek, az irodai berendezések és az energiatermelő gépek. A kormány most nagy hangsúlyt helyez az IT-szektor (elsősorban szoftverfejlesztés és -értékesítés) mellett azokra a területekre is, amelyekben hagyományosan erősek vagyunk, így a vízkezelés, hulladékgazdálkodás, gyógyászat és gyógyszeripar, mezőgazdaság.
A gazdasági kapcsolatok menedzselésében döntő szerepet játszanak a magyar kereskedőházak, amelyekből jelenleg három működik a régióban, és az elmúlt egy év során nyíltak meg Brazíliában, Mexikóban és Chilében. Az új piacokon történő értékesítést minden esetben marketingtevékenységnek kell megelőznie, jelenleg a latin-amerikai országok esetében is ebben a fázisban tartunk – mondta a Magyar Időknek a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. A piacok feltérképezése érdekében a külügyminisztérium egy a múlt hónapban lezárult folyamat keretében minden latin-amerikai misszióra külgazdasági attasét küldött. Eddig csak Brazíliában és (másfél éve) Mexikóban dolgozott külgazdasági attasé, munkájuk eredménye ott már látszik – közölték lapunkkal. A földrajzi távolság miatt elsősorban a technológiai projektekben van komoly lehetőség, leginkább a már említett vízipari technológiák, vegyipar, orvostechnika, hulladékgazdálkodás, infokommunikáció terén. Ezeken a területeken már mindhárom országban előrehaladott tárgyalások folynak, tudtuk meg az MNKH Zrt.-től. A külügyminisztérium kiemelt figyelmet fordít a befektetők vonzására is. A legnagyobb beruházó a régióból, s egyben a magyar kormány eddig egyetlen latin-amerikai stratégiai partnere a mexikói NEMAK, amely a gépjárműgyártásban érdekelt, s győri gyáregységében 900 főt foglalkoztat.
Javíthatja Magyarország pozícióját, hogy megfigyelői státussal bekerültünk a Csendes-óceáni Szövetségbe, ami megteremti annak lehetőségét, hogy hazánk aktívabban részt vehet a szövetség együttműködési programjaiban. A partnerség elsősorban oktatási területen, a versenyképességet támogató innovációban, valamint a klímaváltozás elleni harcban való közös fellépésben jelenthet előrelépést. Ezen felül új nagykövetségek megnyitását is tervezi a kormány – a közeljövőben Peruban és Kolumbiában –, így a szövetség mind a négy országában lesz hazánknak külképviselete.
A hosszú távú kapcsolatok építése érdekében egyébként a kormány szem előtt tartja az oktatás területén való együttműködést is. Idén 265 Stipendium Hungaricum ösztöndíjat különített el latin-amerikai országoknak, Uruguayjal, Argentínával, Ecuadorral, Kolumbiával, Mexikóval már megkezdődtek a projektek – tudtuk meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. A lehetőségek további feltérképezése érdekében, a magyar kínálat és a latin-amerikai kereslet „egy asztalhoz ültetése” céljával idén októberben rendezik meg a II. Magyarország–Latin-Amerika fórumot. Az MNKH Zrt. szerint egyre nagyobb az érdeklődés a latin-amerikai piacok iránt, amit jól mutat, hogy a fórumra már közel száz magyar cég jelentkezett.