Az Izrael részéről az 1967-es hatnapos háborúban Jordániától visszafoglalt, majd annektált – az izraeli szóhasználatban: felszabadított – Jeruzsálem kérdése a közel-keleti béketörekvések egyik legkényesebb pontja. 1950 óta Izrael fővárosa, de ezt egyetlen külföldi állam sem ismerte eddig el egészen mostanáig. Oroszország két hete, nem sokkal Vlagyimir Putyin elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő találkozója után jelentette be: elismeri Jeruzsálem nyugati, zsidók lakta felét Izrael fővárosának, ahogyan az arab népességű Kelet-Jeruzsálemet pedig a leendő palesztin államénak.
Alekszandr Sejn orosz nagykövet a napokban magyarázza el Moszkva álláspontját az izraeli illetékeseknek, és ez a The Jerusalem Post tegnapi írása szerint annak ellenére pozitív fogadtatásra számíthat, hogy az elismerés csak a város egyik felére vonatkozik. Mégpedig azért, mert ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó, vétójoggal rendelkező tagja szembemegy a világszervezet 1947-es felosztási tervével, amely corpus separatum, azaz különálló entitás néven említi Jeruzsálemet. Az EU például nem mozdul el ettől az értelmezéstől, így nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy az esetlegesen kialakuló „két állam” megoldás – azaz egy izraeli és egy palesztin szuverén terület – keretében mindkét ország fővárosának szeretné látni az arabul al-Kudsznak nevezett Jeruzsálemet.
Diplomáciai források szerint Moszkva a váratlan lépéssel ki akarja mozdítani a holtpontról a megrekedt közel-keleti békefolyamatot. Az utóbbi időben nemcsak az izraeliek és a palesztinok béketörekvései fulladtak ki, de a folyamat felett bábáskodó nemzetközi négyes – az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország – sem aktív. Az oroszok ugyanakkor – ellentétben az amerikaiakkal – nem helyezték kilátásba, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztessék át a nagykövetségüket.
A napokban komoly próbatétel elé áll Donald Trump elnök tavalyi kampányígérete, amelyről az utóbbi hónapokban olyan hírek hallatszottak, miszerint komolyan fontolgatják a lépést, illetve megkezdődtek az egyeztetések róla. Május 1-jén ugyanis lejár az a mindig félévente meghosszabbított haladék, amellyel az amerikai elnökök rendre mentesítik a washingtoni kormányt egy 1995-ös törvény szerinti kötelezettsége alól, miszerint a nagykövetséget Jeruzsálembe kell költöztetnie.