Harminc pontból harmincat ért el a kognitív teszten, rendkívül éles eszű, mentálisan teljesen ép – osztotta meg a nyilvánossággal az amerikai elnök egészségi állapotfelmérésének eredményét Ronny Jackson fehér házi orvos. Donald Trumpot négy órán keresztül vizsgálta tucatnyi szakorvos. Jackson azt állítja: a Fehér Ház 71 éves lakójának – aki 11 esztendősen szorult utoljára kórházi ápolásra – „hihetetlenül jók a génjei, Isten teremtette ilyennek”.
Trumpról ilyesmiket senki nem szokott állítani – legfeljebb saját maga. Amikor nemrég „nagyon stabil zseninek” nevezte magát, csak muníciót adott azok kezébe, akik amúgy is megkérdőjelezték a megnyilatkozásaiban sokszor ingerült, csapongó, önmagának ellentmondó Trump elmeállapotát. A Tűz és harag című, nemrég megjelent botránykönyvben pedig saját munkatársai nevezik az elnököt őrültnek és kreténnek.
Korábban volt egy elvetélt kezdeményezés is – Jackie Speier demokrata párti képviselő részéről –, hogy Trumpot mentális alkalmatlanságára hivatkozva mozdítsák el a hivatalából, egy alkotmánykiegészítés alapján.
Trump egészsége már a 2016-os választási kampány idején téma volt, részben azért, mert tudni lehetett: a mindenkori legidősebb jelöltként – 70 évesen – nyerheti el az elnöki hivatalt elsőre. (Újraválasztásakor Ronald Reagan már idősebb volt.) A kampány során akkori orvosa röviden kiválónak minősítette a republikánus jelölt állapotát. A választási küzdelemben egy ízben nem is Trump, hanem ellenfele, Hillary Clinton „dőlt ki” megbetegedés miatt.
Az elnök fizikai állapota is jó – állapították meg most a szakorvosok; igaz, testtömegindexe alapján túlsúlyos, éppen az elhízottság határán van. A 108 kilós Trumpnak – bár túlsúlya 190 centis testmagasságon oszlik el – fogynia kellene, és egészségesebben kellene táplálkoznia. Túl sok gyorséttermi ételt és kólát fogyaszt, miközben a golfot leszámítva nem sportol. (De a golfpályán sem szeret gyalogolni.)
Mindebben is a szöges ellentéte elődjének, Barack Obamának, akin egy gramm súlyfelesleg nem volt, és rendszeresen edzette magát, például kosárlabdázott. Ezek persze a mai egészségtudatos – sőt sokak szerint -mániás – Amerika normái, legalábbis a politikai, az üzleti és a művészelitre vonatkozóan – miközben az amerikaiak kétharmada maga is elhízott vagy túlsúlyos.
Korábban jó néhány elnök küszködött egészségi problémákkal, és ezeket általában titkolni igyekeztek a közvélemény elől. Már az első elnököt, George Washingtont számos kór kínozta, kelésektől szenvedett, és gégegyulladásban halt meg. Andrew Jacksonnak a többi közt rohadtak a fogai, és tüdőbevérzése is volt. William Tuftnak Trumpnál sokkal nyomósabb oka volt a fogyásra: 136 kilóra hízott, ami keringési problémákat idézett elő.
A rossz nyelvek szerint be is szorult a kádjába, bár ez talán nem igaz, de át kellett alakítani számára a fürdőalkalmatosságot. A két leghíresebb elnök közül Franklin D. Rooseveltről ismert volt, hogy gyermekbénulása tolószékbe kényszerítette, John F. Kennedyről, a nők bálványáról viszont később derült csak ki, hogy egész elnöksége alatt súlyos beteg volt, noha fiatalon, 43 évesen költözhetett a Fehér Házba. Borzalmasan fájt a háta, és veseelégtelenségben, Addison-kórban szenvedett, gyógyszereken élt.
A legkülönösebb alighanem James Garfield esete: az elnököt 1881-ben merénylő lőtte meg, de a történészek szerint az orvosai okozták a halálát, mivel koszos kézzel és sterilizálatlan eszközökkel turkáltak a sebében.