Donald Trump amerikai elnök Varsóban az elnöki palotában különféle kérdésekről kétoldalú egyeztetést folytat Andrzej Duda lengyel elnökkel. Ennek egyik fő témája az amerikai cseppfolyós gáz (LNG) szállítása lesz. Az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciében tavaly létesült, a tervezett észak–déli gázfolyosó csomópontját képező gázkikötő júniusban fogadta az első amerikai LNG-szállítmányt.
Trump továbbá szorgalmazni fogja az amerikai földgázexport növelését a kelet- és közép-európai régió számára, amivel Moszkva gázszállítási monopóliumát, s vele politikai befolyását is korlátoznák térségünkben.
Az energetikai együttműködés lesz az egyik témája a kétoldalú tárgyalásokat követő Három Tenger csúcsértekezletnek is. Ott a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger övezetében lévő 12 EU-tagállam – a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia – elnökeivel találkozik.
A Fehér Házból származó értesülések szerint Trump arról beszél majd térségbeli szövetségeseivel, hogy az Egyesült Államok a lehető legkönnyebbé akarja tenni az amerikai cégek számára a Kelet- és Közép-Európába irányuló gázexportot. Ezek a szállítások csökkentik majd a Moszkvától való függést, s elejét vehetik az olyan malőröknek, hogy Oroszország árvita miatt leállítsa a gázszállítást télvíz idején. Az amerikai LNG „beáramoltatásával” Washington egyúttal Moszkva orra alá is borsot törne, mivel a keleti gázmegrendelések feltételezett csökkenése apasztaná az orosz költségvetés bevételeit. Az érem másik oldala viszont, hogy a gázexport fellendülése hozzájárul a masszív amerikai külkereskedelmi deficit csökkentéséhez.
Amennyiben valóban beindulnak a nagyobb arányú amerikai LNG-szállítások, a Három Tenger projekt keretében szükséges lesz bővíteni a térség energetikai infrastruktúráját, azaz új importterminálokat és gázvezetékeket kell építeni. Az „amerikai áramlat” beindulásának esélyeit növeli, hogy az Egyesült Államokban valóságos palagázboom vette kezdetét, s erre alapozva az USA jelenleg egyedüli, Louisiana állambeli LNG-exportterminálja mellett öt másik kikötő is felépül két-három éven belül. Így évtizedek importgázfüggősége után Amerika akár még ebben az évben vagy 2018-ban nettó gázexportőr lehet, s 2020-ra a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőrévé válhat. Kockázatot jelent viszont a jövőre, hogy az így fellépő túlkínálat korlátozhatja az USA LNG-exportjának növekedését.
Hivatalos magyar álláspont szerint – tekintettel az észak–déli energiafolyosó északi részén az utóbbi években történt jelentős infrastrukturális fejlődésre – a visegrádi négyek kiemelt energiabiztonsági érdeke a folyosó déli lábának, valamint a középső részt képező kulcsprojekteknek a felgyorsítása, és így a két – északi és déli – ág mihamarabbi összekapcsolása. Az északi, azaz lengyelországi végponton már most is lehetőség van cseppfolyós földgáz betáplálására, s ez az alternatív gázforrás Szlovákián keresztül Magyarországot is elérheti. Hasonló belépési pontként szolgálnak majd déli irányból a tervezett horvát és görög LNG-terminálok.
A lengyel forrásdiverzifikáció Magyarország érdeke is, mert a tervezett összeköttetések megvalósulásával növekedhet a közép-európai térség energiabiztonsága.
nagyhatalmi találkozó
A washingtoni Fehér Ház is megerősítette tegnap, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken négyszemközti megbeszélést folytat Hamburgban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásra a G20-as országcsoport csúcsértekezletének keretében kerül sor. A hírt a Kreml már korábban bejelentette. Ez lesz az első közvetlen megbeszélés a két elnök között. (MTI)