A G20-csoport kétnapos csúcstalálkozóján a közvélemény érdeklődése elsősorban Donald Trump és Vlagyimir Putyin első négyszemközti találkozójára irányult. Mint ismeretes, az amerikai elnök már a megválasztása előtt az amerikai–orosz kapcsolatok javításának szükségessége mellett érvelt, ennek ellenére Trump januári hivatalba lépése óta inkább diplomáciai kardcsörtetések, mintsem baráti egymásra találások jellemezték a kétoldalú viszonyt. A két nagyhatalom ugyanis számos geopolitikai kérdésben képvisel ellentétes érdekeket, Trump pedig éppen a várva várt találkozó előtt egy nappal emlékeztette orosz kollégáját erre Varsóból. Ehhez képest a tegnapi találkozón ismét a baráti arcát mutatta meg az amerikai elnök, a Putyinnal való első találkozója után ugyanis úgy nyilatkozott: nagyon pozitívan zajlott az első hivatalos egyeztetés. Trump azt is elmondta: számos témáról beszéltek, folytatni fogják a tárgyalásokat, és arra számít, hogy az amerikai–orosz viszonyban sok kedvező fejlemény adódik a kapcsolatfelvételből.
Putyin maga is bizakodóan nyilatkozott a találkozót követően. Mint fogalmazott, telefonon már többször beszéltek nagyon fontos bilaterális és nemzetközi ügyekről, azonban egy telefonbeszélgetés sohasem elég. Az elnökök ugyan nem nyilatkoztak 2 óra 16 perces tárgyalásuk tartalmáról, a szintén jelen lévő külügyminisztereik nem voltak ilyen titkolózók. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tájékoztatása szerint megállapodtak abban, hogy vasárnaptól tűzszünet lép életbe Szíria egyes területein, továbbá Moszkva és Washington képviselői együttműködnek az ukrán válság megoldásáért. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pedig elmondta, hogy Trump hangsúlyozottan felvetette Putyinnak az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás kérdését.
A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoport kétnapos tanácskozásának egyébként az egyik fő témája a nemzetközi kereskedelem volt, de emellett szó esett a klímamegállapodásról, az észak-koreai fenyegetésről, a szíriai válságról és az ukrán konfliktusról is. A megbeszélést követő összefoglalójában Angela Merkel német kancellár elmondta: a G20-csoport legtöbb tagja a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást, a zárónyilatkozaton dolgozó diplomatákra azonban sok munka vár még ma éjjel, hogy mindenki által elfogadható dokumentum készüljön. A klímaváltozás ügye minden bizonnyal még inkább megizzasztja a diplomatákat, hiszen az Egyesült Államok távozni kíván a párizsi egyezményből, emlékeztetett a kancellár.
A világ kapujának is nevezett észak-németországi kikötővárosban folytatott tárgyalások kiugró figyelmet szenteltek Észak-Korea legújabb rakétatesztjének. Trump egyeztetett Mun Dzse In dél-koreai elnökkel, valamint Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, majd pedig új, szankciókat is magában foglaló határozat elfogadására szólították fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát Észak-Korea ellen. A dél-koreai elnök egyébként Putyinnal is találkozott négyszemközt, ami után a sajtónak azt mondta: a keddi nukleáris provokáció ellenére a párbeszédet támogatja Észak-Koreával. Mun kiemelte, hogy meglátása szerint az orosz elnöknek is szerepe van a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítésében. Putyin a konfliktusban érintett összes felet óvatosságra és az önuralom megőrzésére intette.
Theresa May brit miniszterelnök eközben a Földközi-tengert sújtó migrációs válságról egyeztetett olasz kollégájával, Paolo Gentilonival. A két vezető megegyezett abban, hogy az Egyesült Királyság bevándorlásért felelős minisztériumának egy csoportja Olaszországba utazik, hogy segítséget nyújtson a bevándorlók terhe alatt roskadozó uniós tagállamnak az adatok feldolgozásában.