Otthon csak inkább, külföldön viszont – így a NATO-ban, Kabulban és Londonban – szinte kizárólag üdvözölték Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint tegnapra virradóra meghirdetett Afganisztán-stratégiáját, amelynek értelmében az Egyesült Államok nem leépít, hanem erősít a 2001 óta folytatott, amerikai életek ezreit követelt és több mint ezermilliárd, egyes források szerint akár kétezermilliárd dollárt felemésztő háborúban.
A szabadságáról Washingtonba visszatért Trump egy katonai támaszponton televíziós főműsoridőben elmondott beszédében nem határozta meg, hogy a jelenlegi 8400 főhöz képest mennyivel növelik az amerikai csapatok létszámát, de a Fox News hírtelevízió értesülései szerint 4000 katonáról van szó. Trump elődje, Barack Obama elnökségének elején, 2009-ben még 100 ezer amerikai harcolt a helyszínen, és az elmúlt évtizedben többször is felmerült a 16 éve, a szeptember 11-i terrortámadásokra válaszul megindított háború lezárása, a biztonsági felelősség teljes átadása a helyi afgán erőknek.
Ám ahogy korábban, a 80-as években a Szovjetunió, úgy az Egyesült Államok sem ért el átütő sikert a különösen mostoha időjárási és domborzati körülmények jellemezte Afganisztánban. A helyi tálibok azt közölték Trump bejelentése után: az amerikaiak temetőjévé válhat az ország.
Trump kifejtette: az amerikaiak belefáradtak a győzelem nélküli háborúskodásba, s ő is osztja az e miatti elkeseredettséget. Mint mondta, híve lett volna a teljes csapatkivonásnak – ahogyan egyébként elnökjelöltként is ellenezte tavaly az afganisztáni szerepvállalást –, de az Egyesült Államok elnökeként hallgatott tanácsadói álláspontjára, mondta. – Nemzetünknek keresnie kell a méltóságteljes kivonulást, amely illik az eddig meghozott rettenetes áldozatokhoz – fogalmazott Donald Trump, de szerinte egy gyors és elhamarkodott kivonulás következményei előreláthatók és elfogadhatatlanok, mert az így keletkező légüres térbe benyomulnának az afgán fegyveresek. – A terroristáknak tudniuk kell: nem rejtőzhetnek el többé – mondta.
Trump az új afganisztáni stratégia értelmében nem határozott meg határidőt az amerikai misszióra vonatkozóan. Emlékezetes: George W. Bush elnök (2001–2009) még 2003-ban „teljesített küldetésnek” nevezte az iraki háborút, noha az a mai napig nem vezetett eredményre a részben az Iszlám Állam dzsihadista szervezet uralta, terrorhullámtól sújtott közel-keleti országban, amelyet a szeptemberi kurd népszavazást követően ráadásul a szétszakadás is fenyeget.