Április végén a román közéletben és sajtóban olyan tudósítások, kommentárok jelentek meg, amelyek súlyos vádakat fogalmaztak meg a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) folyó kutatásokkal kapcsolatban. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoportot titkos kormányzati propagandával, Románia ellen irányuló aknamunkával, szeparatista törekvések támogatásával vádolták meg.
A tavasszal célkeresztbe került kutatócsoport küldöttsége (Ablonczy Balázs, Romsics Gergely, Zahorán Csaba) a napokban Bukarestben járt bemutatkozó látogatáson, ahol a román akadémia képviselőivel is találkozott. A román tárgyalópartnerek között volt Cornel Sigmirean történész is. A marosvásárhelyi székhelyű Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke a Magyar Időknek elmondta, nagyon jó benyomást keltettek a magyar látogatók, akiket eddig nem ismert, hiszen egy fiatalabb generáció tagjai.
Kiemelte: hasznos lenne egy közös magyar–román kutatási projektet indítani a trianoni békeszerződés kérdéskörében. Sigmirean szerint korábban elsősorban a szenzációkra éhes média hangolt a magyar kutatócsoport ellen. Ezzel a vizittel a magyarországi vendégek vélhetően ezt a mesterségesen szított hangulatot igyekeztek tompítani – fogalmazott Sigmirean, aki kihangsúlyozta, hogy a politikusoknak mindig egyszerűbb a múlttal foglalkozni, amikor nincsenek válaszaik a jelent és a jövőt illetően. Az egyetemi tanár, aki a román akadémia Gheorghe Sincai-kutatóközpontjának vezetője is, úgy vélte, nyilvánvalóan vannak s lesznek olyan kérdések, amelyeket a két ország történészei nem fognak azonosan látni, de a történelmi témák megvitatását a történészekre kell hagyni.
Kósa András László, a történészi látogatást megszervező Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója arra emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézmény 2014 áprilisa és 2015 decembere között számos előadás-sorozatot szervezett Erdély másfél évszázada (1848–1989) címmel, amelynek célja a magyar történetírás régi adósságának törlesztése volt, azaz a szomszédos országokban rendezett tudományos párbeszéd megvalósítása. „Történészi körökben ismert jelenség a magyar–román múltról rendezett közös konferenciák, szemináriumok, vitaestek protokolláris jellege, gyakori értelmetlensége.
Hasonlóképpen ismert és káros az alternatív történelemszemléletek terjedése, a mitizált, összeesküvésekre alapuló múlt tudományos köntösbe való megjelenítése – mindkét részről. A mostani előadás-sorozat sikeres volt, az előadások jelentős részét román nyelven a Magazin Istoric publikálta, míg magyarul a Pro Minoritate folyóiratban jelent meg. Az egyes alkalmakon élénk viták alakultak ki, konstruktív, előremutató, azóta kutatási projektté is nőtt párbeszédek bontakoztak ki” – mondta Kósa András László, aki szerint ennek a sorozatnak egyféle továbbvitele a mostani látogatás, mely alkalommal a Trianon 100 kutatócsoportot hívták meg egy bemutatkozó eseményre.
Úgy vélte, a román partnerek minden alkalommal megköszönték a látogatást, érezhető volt, hogy a kezdeti feszültséget oldani lehetett, hiszen szakmai eszmecserére került sor. Kósa nyomatékosította: mindenképpen lesz folytatása a szakmai párbeszédnek, a Bukaresti Magyar Intézet tervei szerint rendszeresen megszervezi a kutatócsoport új eredményeink bukaresti történészkörökben való bemutatását.