A Koreában roppant mód átpolitizált kérdés hetek óta feszültséget kelt az országban, a kormány szerint ugyanis a történelemkönyvek a baloldali gondolkodású körökhöz közel álló írók kezében vannak, ennélfogva csak olyan könyvek születhetnek, amelyek Észak-Koreának hajtanak hasznot. „Olyan történelemkönyvre van szükségünk, amely objektív tényeken alapul, és hű alkotmányunk értékeihez” – hangsúlyozta Hvang Vu Jea oktatási miniszter.
Az említett baloldali körök utcai tiltakozásokat szerveztek a könyvkiadási módszer változtatása miatt, s azzal érvelnek, hogy a kormány megpróbálja az elmúlt időszak diktatúráit jó színben feltüntetni. Dél-Korea egészen 1993-ig egypárti diktatúra volt, ahol a baloldali gondolkodás háborús bűnnek számított, így a jelenlegi országban is súlyosan eltolódott a politizálás jobbra, minthogy ma is háborúban áll a „baloldali” Korea a „jobboldalival”. A jelenlegi dél-koreai elnök, Pak Gjun Hae az ország gazdasági sikereit megalapozó vaskezű diktátor, Pak Csung Hi leánya, akinek anyját egy észak-koreai szimpatizáns a szeme láttára lőtte le, majd magát a nagy vezetőt is megölték öt évvel később.
Koreában jelenleg nyolc kiadónak van jogosultsága tankönyvet írni. A programot 2002-ben a történelemkönyvekkel kezdték, majd 2011-ben kiterjesztették az egész oktatási rendszerre, ám tavaly a kormány azt mondta, a tankönyvek eltorzítják az igazságot, így nem használhatók. Maga Pak elnök többször is hangsúlyozta a megfelelő történelemoktatás szükségességét. Hvang úgy látja, felháborító, hogy a történelemkönyvek csak minimális terjedelemben érintik az Észak-Korea által megtorpedózott és elsüllyesztett Cshonan rombolót, „mintha az olyan abszurd vádakat akarnák alátámasztani, hogy az amerikaiak lőtték ki, vagy egyszerűen baleset történt”. Azt is kárhoztatta, hogy a tanároknak kiadott javaslat szerint azt kell elmondani, hogy a koreai háború „ideológiai alapú harc volt, amelyet a koreaiak közötti viszály gerjesztett”.