Kurtulmus a Hürriyet című török lapnak nyilatkozva emlékeztetett, Szíria nyugati része az ország legsűrűbben lakott területe, ahol ez idáig egy sajátos hatalmi egyensúly alakult ki. A rezsim pozícióit megerősítő moszkvai intervenció pedig csak további elnyomáshoz és harcokhoz vezet, amely könnyen előidézhet egy nagyméretű menekülthullámot a politikus szerint.
A potenciális emberáradat nyújtotta fenyegetettség jelenleg azonban csak kisebb problémának tűnik Törökország számára, hiszen a közelmúltban az orosz vadászgépek kétszer is megsértették NATO-szövetségesünk légterét. Ankara elfogadhatatlannak tartja az orosz provokációt, ezért két alkalommal is bekérette az orosz nagykövetet a külügyminisztériumba. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a török légierő kész a szükséges intézkedések végrehajtására, bárki is sértse meg az ország légterét. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonos véleményen van a török kormánnyal. Stoltenberg kiemelte, hogy Moszkva nem adott egyértelmű választ az orosz vadászgépek berepülésének indokaival kapcsolatban. Emiatt a szövetség úgy látja: Törökország légterének rövid időn belüli, többszöri megsértése nem a véletlen műve. A Daily Sabah angol nyelvű török napilap értesülései szerint a főtitkár kijelentette: az orosz akciókat a nemzetközi normák komoly megsértéseként kezeli a szövetség. Az orosz vadászgépek mostani berepülése jóval hosszabb ideig tartott, mint az korábban az európai NATO-tagállamok légterének megsértése esetén eddig tapasztalható volt Moszkva részéről, hangsúlyozta Stoltenberg. Oroszország a NATO-hoz akkreditált nagykövete ugyanakkor a szíriai orosz légicsapások valódi céljainak eltorzításával vádolja a szövetséget.
Moszkva és Ankara viszonya az oroszok szíriai beavatkozása következtében jelentősen romlott. Recep Tayyip Erdogan török államfő Belgium miniszterelnökével való tegnapi találkozóját követőn emlékeztetett: Oroszország rosszul járna, amennyiben elveszítené Törökország barátságát. Ám Vlagyimir Putyin orosz elnök aligha osztja feltétel nélkül a török álláspontot. Az orosz állami gázóriás, a Gazprom vezetője tegnap bejelentette: a korábbi tervekkel ellentétben felére csökkenti a jelenleg még csak a tervezőasztalon létező Török Áramlat projekt várható kapacitását. A gázszállítási potenciál csökkentése azonban nem befolyásolja a török energiapiacot, hiszen megfelezett kapacitással is 32 milliárd köbméternyi gáz érhet el Törökországba, amelynek a felét a tervek szerint továbbra is Ankara vásárolná fel.
Moszkva a törökökkel és nyugati szövetségeseikkel való nézeteltérések ellenére folytatja az Aszad-rendszerrel szembenálló erők elleni légicsapásokat Szíriában. A felkelők eközben bosszút esküdtek az oroszok ellen, akiket az ország megszállóinak tartanak. Negyvenegy különböző hátterű ellenállócsoport fogott össze, hogy véget vessenek az általuk orosz–iráni szövetségnek nevezett együttműködésnek, amely célja Bassár al-Aszad elnök hatalmon tartása. Oroszországban ezalatt szokatlan fordulatot vett a háborús propaganda. Az állami tulajdonú Roszija 24 televíziós csatorna időjárás-jelentésében nemrég tökéletes repülési körülményekről beszéltek a szíriai légitámadások kapcsán. A reklámra szükség is van, hiszen az oroszok több mint kétharmada elutasítja a közvetlen katonai beavatkozást, derült ki a moszkvai székhelyű Levada Center független kutatóintézet legfrissebb felmérésből.