Tavaly a végletekig elmérgesedett csatározások sora jellemezte Törökország diplomáciai kapcsolatát az Európai Unióval, illetve néhány tagállammal külön-külön is, ezért úgy tűnt, Ankara a 2005 óta tartó, parttalan csatlakozási tárgyalásokba belefáradva végleg hátat fordít az EU-nak.
Január óta azonban minden jel arra utal, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök továbbra sem adta fel vehemens harcát, ehelyett inkább igyekszik normalizálni országa kapcsolatait az uniós tagállamokkal.
Először Németországnak fogalmazott meg meglepően békülékeny hangnemű üzeneteket, majd személyesen látogatott Párizsba Emmanuel Macron francia elnökhöz, hétfőn pedig Ferenc pápával folytatott tárgyalásokat – sajtóinformációk szerint Szíria helyzetéről, a migrációs válságról, az iszlamofóbiáról és a rasszizmusról.
Elemzők szerint ugyanakkor nem annyira a katolikus egyházfővel való megbeszélésének témái adják Erdogan vatikáni látogatásának igazi jelentőségét, hanem az egynapos vizitet körülölelő diskurzus, amelyből sokkal egyértelműbben kikövetkeztethető a török elnök nyilvánvaló szándéka.
A La Stampa című országos olasz napilapnak adott interjúban az Európai Unióhoz fűződő viszonyról a török elnök elmondta: vehemensen elutasít minden, újabb megalkuvást követelő javaslatot az uniótól, de még a kapcsolatok partnerségi szintre emelésével sem lenne elégedett, ehelyett teljes jogú tagságot követel. Mint fogalmazott: „az EU blokkolta az Ankarával folyó csatlakozási tárgyalásokat azzal az indoklással, hogy Törökország nem teljesítette a feltételeket.
Törökország márpedig teljesítette Brüsszel minden igényét, és teljes jogú taggá akar válni; az EU bármi egyéb feltétele már nem érdekli Ankarát. Az EU-nak be kell tartania az ígéreteit.” Nem mulasztotta el megemlíteni Törökország szerepét az Európára zúduló migrációs válság tompításában.
Szó sincs tehát arról, hogy Ankara lemondott volna az EU-tagságról, és erre utal az is, hogy Törökország a 2016-os sikertelen puccskísérlet szervezésével megvádolt muszlim hitszónok, Fethullah Gülen vélt vagy valós követői elfogása okán meghirdetett, a Nyugat által sokat bírált terrorellenes törvényét is hajlandó megreformálni az Európai Unió követeléseinek megfelelően.
Erről maga Faruk Kaymakci, Törökország EU-nagykövete beszélt, amely azért jelentős, mert Brüsszel éppen a terrorellenes törvényre hivatkozva nem szüntette még meg a török állampolgárok vízumkötelezettségét.
Ankarának azonban még bőven van dolga az EU-tagállamok kiengesztelését illetően: Hollandia éppen tegnap jelentette be, hogy hivatalosan is visszahívja Ankarába akkreditált nagykövetét, aki 2017 márciusa óta nem tudja ellátni feladatait ankarai állomáshelyén.
Hollandia és Törökország között tavaly márciusban diplomáciai vitát okozott, hogy a holland hatóságok nem engedték meg két török miniszternek, hogy Rotterdamban részt vegyenek az április 16-i török népszavazással kapcsolatos kampányrendezvényen.