– A meghallgatás során már-már kínosan vigyáztak a korrektségre, nagy tisztelettel beszéltek velem, hang- és képfelvétel is készült – számolt be a Magyar Időknek Tőkés László, aki ügyvédje, Kincses Előd társaságában jelent meg a hatóság előtt. A román katonai ügyészség által beidézett európai parlamenti képviselő szerint az ügyészek csak az 1989. december 22-e – azaz Nicolae Ceausescu kivégzése – után történtekre, a Nemzeti Megmentési Front (NMF) tanácsának tevékenységére, az első román kormány kinevezésének körülményeire voltak kíváncsiak. Ennek a testületnek választották tagjává Tőkést is, holott „a forradalom szikrájaként” emlegetett lelkész azokban a napokban a Szilágy megyei Menyőbe való „száműzetését” töltötte.
– Én is csak a tévéből szereztem tudomást róla, s amikor december 27-én két katonatiszt felkeresett, hogy az NMF ülésére kísérjen Bukarestbe, bizony kezdetben valamilyen csapdára gyanakodtam. Az egyik falubeli férfit is magammal hozva indultunk el, másnap pedig szinte hősként fogadtak a testület ülésén. Ion Iliescu felugrott a székéről, elém jött, és úgy mutatott be, mint Románia hősét – idézte fel az akkori emlékeket.
Tőkés László azonban mindössze négy hasonló ülésen vett részt, egyre kevésbé tudott azonosulni az elképzelésekkel, legkevésbé Iliescunak azzal a felkérésével, hogy ő legyen a forradalmi államtanács „díszmagyarja”. A román hatalommal való viszonya az 1990-es marosvásárhelyi véres események után romlott meg véglegesen, a fekete március történéseinek híre Tőkést az Egyesült Államokban érte, ahol roppant kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a romániai hatalom mesterkedéseit. Mivel hivatalos kinevezést soha nem kapott, tagsága is csak az NMF felszámolásával szűnt meg, de annak semmilyen döntésében nem vett részt.
Az 1989. december 22. és 30. között történtek mindig is a romániai társadalom egyik nyitott kérdésének számítottak. Ebben az időszakban szedte a legtöbb áldozatot az erőszak: míg a diktátor bukásához vezető tüntetések, a temesvári és bukaresti sortüzek mintegy 270 áldozatot szedtek, a katonaság és rejtélyes felforgatók – a „terroristák” – közötti későbbi lövöldözésben további 850 ember vesztette életét. A történtek felgöngyölítésére ugyan voltak kezdeményezések, de ezek hamar el is csendesedtek.
Bár Tőkés László állítása szerint a tegnapi kihallgatás során semmilyen utalás nem történt rá, Romániában azt tartják, hogy az 1990 nyarának bányászjárása ügyében – amelyben Ion Iliescu egykori államelnök ellen már vádat is emeltek – és a forradalom ügyében zajló vizsgálatok szorosan összefüggnek. Tavaly novemberben a vádhatóság bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot ismeretlen tettesek ellen az 1989-es romániai forradalom ügyében. A katonai ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a tettesek az újonnan hatalomra került vezetők legitimálása érdekében előre kidolgozott terv alapján polgárháború látszatát igyekeztek kelteni.
– Örülök, hogy végre komoly szándékot látok az ügy tisztázására, bár nem tartom kizártnak, hogy megvárják, míg a történések főszereplői békésen eltávoznak ebből a világból – fogalmazott lapunknak Tőkés László. – Abban bízom, és ennek érdekében mindent meg is teszünk, hogy rövidesen a Securitate újraélesztéséhez ürügyként kirobbantott marosvásárhelyi fekete március ügyének feltárását is elkezdik
– tette hozzá.