Az amerikai földtani intézet (USGS) mérése szerint a rengés epicentruma Halabdzsa iraki várostól 31 kilométerre volt, s fészke kicsinek számító 23 kilométeres mélységben volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy nagy pusztítást okozzon. A földmozgást még a Földközi-tenger partján is érezni lehetett.
A helyiek beszámolói szerint több kisebb utórengés is volt. A teheráni egyetem geofizikai intézete közölte, hogy három utórengés meghaladta a 4,3-as erősséget is.
A katasztrófa leginkább Irán észak-nyugati részét, Kermánsáh tartományt sújtotta, a legnagyobb kárt elszenvedő város Szárpuli Záháb, de további 13 iráni tartományban is érezték hatását. Az országban az eddigi jelentések szerint 328-an haltak meg, és 3950 a sérültek száma.
Kermánsáhban a lakosság nagy része a mezőgazdaságból és az állattartásból él, és vályogházban lakik.
A rengés földcsuszamlásokat is előidézett Iránban, amelyek nehezítik a mentést – jelentette az iráni állami tévé. Több mint 70 ezer embernek kell szükségszállásra költöznie – közölte az iráni vörös félhold.
Irakban az északi, főleg kurdok lakta régiót sújtotta a rengés, azon belül főleg Darbandihán, Halabdzsa, Erbíl és Duhok városokat. Legkevesebb heten haltak meg, a sérültek számát pedig 535-re tette az iraki belügyminisztérium.
Sok lakos a szabadban töltötte az éjszakát mindkét országban a további rengésektől való félelmében.
Az idő előrehaladtával egyre több áldozatról tudni
Az első jelentések még csak néhány áldozatról szóltak, ám az idő előrehaladtával a hatóságok folyamatosan egyre többre tették az elhunytak és a sérültek számát.
A Reuters hírügynökség kiemelte, hogy Iránban vidéken sok ház vályogból épül, és így kevésbé képes ellenállni egy földmozgásnak, mint más építőanyag.
A földmozgás Törökországban is érezhető volt, de ott nem érkeztek hírek áldozatokról.
Hétfőre virradóra a világ más tájain is rázkódott a föld. Japántól 351 kilométerre egy 5,8-as erejű földrengést, míg Costa Rica partjaitól 16 kilométere egy 6,5-ös erősségű földmozgást mértek. Japánban nem okozott károkat a földrengés. Costa Rica esetében egyelőre nem tudni, hogy voltak-e komolyabb károk, de cunamiriadót nem rendeltek el.
Törökország segítséget küld
A török katasztrófavédelem (AFAD) szervezésében mentőegység indult hétfőn Ankarából katonai teherszállító repülőgéppel az északkelet-iraki Szuleimáníjába, hogy segítsen a vasárnapi földrengés áldozatainak – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Mehmet Güllüoglu, az AFAD elnöke, az etimesguti katonai repülőtéren úgy nyilatkozott: a 25 fős mentőegység hatvan sátrat és háromszáz takarót is visz a károsultak megsegítésére.
Güllüoglu egyúttal elmondta: folyamatosan egyeztetnek a bagdadi kormánnyal, továbbá az iraki Vörösfélholddal, s a török mentőcsapat az ő kéréseiknek megfelelően vesz majd részt a mentési munkálatokban. Irán részéről egyelőre nem érkezett segítségkérés a török hatóságokhoz – tette hozzá.
Recep Akdag török miniszterelnök-helyettes hétfőn Twitter-üzenetben közölte: a katasztrófavédelem Van, illetve Diyarbakir tartományi igazgatóságai további 44 embert és 8 járművet szárazföldi úton küldenek a haburi határátkelőn keresztül az észak-iraki térségbe. Az AFAD-szállítmányok összesen 2 ezer sátrat és 4 ezer takarót tartalmaznak majd. Ezen felül a török Vörösfélhold még 3 ezer sátrat, 10 ezer takarót, 3 ezer hősugárzót, 10 ezer ágyat és egy élelmiszer-szállító kamiont küldött a helyszínre – írta Akdag.
Az Irak és Irán határvidékét sújtó vasárnap éjjeli, 7,3-as fokozatú földrengésben a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 330 meghaltak és közel 4500-an sérültek meg. A rengés epicentruma az észak-iraki kurd autonóm régióban található Halabdzsa várostól 31 kilométerre délnyugatra volt. A földmozgás Törökországban is érezhető volt, de ott károkat nem okozott.
Ankara és az észak-iraki kurd vezetés korábbi baráti viszonya az észak-iraki kurdok szeptember 25-i függetlenségi népszavazása miatt az utóbbi hónapokban erősen megromlott. Törökország azonban a földrengésre tekintettel állítólag félretette a köztük feszülő ellentétet.
A kurd függetlenségi referendumon a résztvevők mintegy 92 százaléka az Iraktól való elszakadásra voksolt. Törökország válaszul szeptember vége óta nem közlekedtet repülőjáratokat Erbílbe és Szuleimáníjába, október közepén pedig lezárta légterét a kurd régióba tartó és az onnan induló repülőgépek előtt.
Ankara azért sújtja szankciókkal a kurd térséget, mert attól tart, hogy Észak-Irak esetleges önállósága felerősítené a Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.